A bengáli tűz égése során az egyes fémek lángfestése látható. A magas hőmérsékletű
lángba (plazma állapotba) bekerülő fématomok külső elektronjai gerjesztődnek, majd amikor
újra relaxálnak, megfelelő hullámhosszúságú fényt (fotont) bocsátanak ki. Ez okozza a lángok
színét.

Bengáli tűz porkeverékek elkészítése: külön-külön finomra porítjuk a számított mennyiségű
alkotókat dörzsmozsárban, majd összeöntjük őket egy főzőpohárba és addig keverjük a pohár
tartalmát, míg homogén nem lesz a porkeverék.
A bengáli tűz porkeverékeket ujjnyi vastagságú csíkban kiszórjuk egy vaslapra, majd
gyufával vagy gyújtópálcával nagyon óvatosan meggyújtjuk.

Vörös színű:
• 6 g kálium-klorát (KClO3) - oxidálószer
• 2,5 g kénpor (S) - éghető anyag
• 7 g stroncium-nitrát (Sr(NO3)2) - színadó komponens
• 0,2 g őrölt faszén (C) - éghető anyag

Zöld színű:
• 6 g kálium-klorát (KClO3) - oxidálószer
• 6,6 g kénpor (S) - éghető anyag
• 2,4 g szilárd bárium-karbonát (BaCO3) - színadó komponens

Sárga színű:
• 6 g kálium-klorát (KClO3) - oxidálószer
• 3,2 g kénpor (S) - éghető anyag
• 3 g nátrium-karbonát (Na2CO3) színadó komponens

A hevesen felcsapó lángok miatt nehezen vehető kamerán a fény színe. Elméletileg először zöld, majd vörös majd sárga színt kellene felvennie (az elektronok gerjeszthetősége így csökken)

Lásd:
https://mk.uni-pannon.hu/images/Tehetseggondozas/Tudomanyos_boszorkanykonyha_KEMIA_program.pdf (53. oldal)