Mivel látjuk, hogy az aranynak nagyobb a sűrűsége, és mindkettő egyenlő hosszú ugyan akkora keresztmetszeten, azaz ugyan akkora a térfogatuk, ezért az arany nehezebb, tehát az aranyhoz közelebb kell majd alátámasztanunk a rudat, hogy egyensúlyban legyen a test, azaz, hogy megtaláljuk a tömegközéppontját, azaz súlypontját.

A tömegközéppont meghatározásának általános képlete:

`r_s=(sum (r_i*m_i))/(sum m_i)`

Ha felrajzoljuk az ábrát, akkor én úgy teszem, hogy L hosszúságú legyen az arany és az ezüst rész is, azaz a teljes hossz 2L, ami 2 m, tehát `2L=2m`.
Tudjuk, hogy a nehézségi erő mindig át fog menni a tömegközépponton. Hogy hol, azt kell kiszámítanunk az egész rúdra, AZONBAN, a rúd RÉSZEKRE, tudjuk. Ha csak az adott rúd részeket nézzük, azoknál pont a felüknél lesz a nehézségi erő támadáspontja, hisz ezek tömegeloszlása egyenletes (máskülönben integrálni kellene, bár most is meg lehetne azzal oldani).
Tehát a támadáspontok az aranynál (ha ez van bal oldalt) `L/2` hossznál lesz balról számítva, az ezüsté pedig `(3L)/2`-nél balról számítva.

Még a tömegeket átírjuk:
`\rho=m/V -> m=\rho *V`
`m_(arany)=19300 (kg)/m^3*A*L`
`m_(ezüst)=10500 (kg)/m^3*A*L`

Nincs is más hátra, minthogy behelyettesítsünk a képletbe:

`r_s=(L/2*19300 (kg)/m^3*A*L+3/2L*10500 (kg)/m^3*A*L)/(19300 (kg)/m^3*A*L+10500 (kg)/m^3*A*L)`

`r_s=(25400 L)/(29800 L)=0,852 L`

Tudjuk, hogy `2L=2m -> L=1m`

Tehát:

`r_s=0,852 * 1m =0,852 m`

Tehát kb. 85 centinél lesz a súlypont. Ahogy az elején megsejtettük, tényleg az aranyhoz van közelebb a súlypont.