A vonalábrás értelmezésben minden töréspontban egy szénatom található, annyi hidrogénnel, amennyivel meg lesz a négyes vegyértéke.
Ha nagyon összezavarnak ezek az ábrák, akkor az alábbi módon kellene felrajzolnod őket (ha zárójelet látsz, akkor a kapcsolódó csoport térben alatta, vagy felette található):
a, `CH_2=CH-COOH`
b, `CH_3-CH(CH_3)-COOH`
c, `CH_3-(CH_2)_7-CH=CH-(CH_2)_7-COOH`
d, `C_6H_5-COOH`
e, `HOOC-COOH`
f, `HOOC-CH_2-CH_2-COOH`
g, `HOOC-CH_2-CH_2-CH_2-CH_2-COOH`

Ha meg van adva egy molekula (szabályos) neve, azzal a konstitúcióját is megadják.
Tekintsük meg a 2-metilprop-2-énsavat. Hiába tűnhet hosszú, bonyolult képletet, igazából négy kulcs információt hordoz egyedül:
- tartalmazza a "prop" tagot, tehát tudjuk, hogy a leghosszabb szénlánc három szénatomos
`CH_3-CH_2-CH_3`˙
A molekula "sav"-ra végződik, tehát tudjuk, hogy az első szénatomról egy karboxilcsoport lóg le (COOH)
`CH_3-CH_2-COOH`˙
- a "prop" tagot "én" követi, tehát tudjuk, hogy lesz a molekulában egy kettős kötés, mely a 2-es számú szénatomról fog lelógni
`CH_2=CH-COOH`˙
- látjuk, hogy a molekula tartalmaz egy metilcsoportot, mely szintén a kettes szénatomról lóg le
`CH_3-CH(CH_3)-COOH`˙
Ez alapján a logika alapján egy szabályos névből fel tudjuk rajzolni a molekulát. Csupán az elnevezés szabályait kell ismerni hozzá, melynek érdemes utánaolvasni