Szónoki beszéd

Eltelt ez a 8 év is,tudtuk hogy be fog következni,de azt nem sejtettük hogy ilyen gyorsan röpül majd el az utolsó esztendő.Nem voltunk angyalok,mi is és a tanáraink is tudják,mégis volt bennünk valami különleges,ami semmelyik osztályban nem található meg,az összetartás.Habár néha a hátunk közepére sem kívántuk az iskolát,most mégis..valami ideköt minket.A rengeteg emlék és a szeretet örökre ideláncol.A tanáraink mosolygós,bátorító arccal néztek ránk minden egyes felelés és felmérő írás közben,mindig a legjobbat akarták nekünk.Ha segítségre volt szükségünk,szó nélkül mellettünk álltak és támogattak minket,hogy a helyes irányt válasszuk.
Most tovább repülünk,el innen,de soha nem felejtjük el drága iskolánkat és azokat a gyönyörű emlékeket,amiket itt éltünk meg.