A kérdés elég értelmetlen, attól, hogy Felsőoktatás/Kémia van megjelölve (ami persze nem igaz), még lehetne normálisan feltenni (tudom, hogy így volt leírva, szóval a könyv hibája).

Adott tartály, aminek fix a térfogata. Kiengedjük a gázt. Hova engedjük ki? Mert így most lett két halmazunk, az egyik a tartály, aminek a térfogata változatlan ( 210 `cm^3`), a másik meg a szabadba, ami szanaszét száll, akár könnyű, akár nehéz; de hogy egy helyben nem marad, az biztos.

Azt ki tudjuk számolni, hogy hány mol gázunk volt és hány mol gáz maradt, és ebből azt, hogy hányat engedtünk el. De azt, hogy "hány `dm^3` térfogatot tölt be", azt nem.

V = 210 `cm^3` = `2.1*10^(-4)` `m^3`

`p_1` = 8,14 bar = `8.14*10^5` Pa

`T_1` = 16,2 °C = 289,2 K

`n_1` = `(p_1*V)/(R*T_1)` = `(8.14*10^5*2.1*10^(-4))/(8.314*289.2)` = 0,071 mol

Alapból ennyi gázunk volt.

`p_2` = 1.01 bar = `1.01*10^5` Pa

`T_2` = 27,7 °C = 300,7 K

`n_2` = `(p_2*V)/(R*T_2)` = `(1.01*10^5*2.1*10^(-4))/(8.314*300.7)` = 0,0085 mol

Ennyi maradt a palackban, a különbséget kiengedtük.

De a tartály térfogata nem változott, a kiengedett gázé meg attól függ, hogy hova engedtük ki.