Szia!

Amennyire el tudom olvasni, jók a megoldások, de azért leírom én is

Reakcióhő: Az a hőmennyiség (azaz energia), amely akkor keletkezik, vagy nyelődik el, amikor a reakció standard körülmények közepette lejátszódik a reakcióegyenlet által meghatározott módon (azaz az egyenlet által meghatározott minőségű és mennyiségű aynagokkal. (Erre azért van szükség, mert nem mindegy, hogy a keletkező víz mondjuk szilárd, folyékony, vagy gőz állapotban van-e, stb.)

Hess tétel: Kimondja, hogy egy reakció reakcióhője nem függ az úttól, azaz csak a kezdeti és a kiindulási állapot határozza meg.
Ez magyarul azt jelenti, hogy ha reagál A és B, miközben C keletkezik, teljesen mindegy, hogy egyszerűen A-ból és B-ből C lesz, vagy egy teljesen másik úton, pl. 2 A-ból D, majd két B-ből E és végül E+D-ből 2 C keletkezik, akkor is ennyi lesz.
Megint másképp: Olyan mint amikor egy hegytetőre két út vezet fel. Az egyik meredek, de rövid, a másik lankás, de hosszú. Mindkettővel ugyanakkora magasságot tesz meg az ember, azaz ugyanúgy elfáradsz, csak más az út. (Azt hiszem ezt már nagyon elmagyaráztam...)

Le Chatelier-Braun: Kimondja, hogy ha egy egyensúlyi állapotot megzavarunk (azaz felmelegítjük, összenyomjuk, egyik anyag mennyiségét megváltoztatjuk), akkor az olyan folyamatokat indít be, ami az egyensúlyi állapot visszalakítására törekszik.
Magyarán. Ha valaki épp alszik (egyensúlyi állapot, a rendszer számára - alvó ember - legjobb állapot) és felkeltik, az első dolga, hogy visszaalszik (és elveri, aki felkeltette..).

2. feladat.
Pont egy Le Chatelier-Braunos, röviden: Vagy egy egyensúlyi elegy, amihez hirtelen kiindulási anyagokat adnak, ezzel azok mennyisége megnő, ez pedig nem egyensúlyi. Ez azzal jár, hogy a hozzáadott kiindulási anyag egy része átalakul termékké, ezáltal ismét beáll az egynesúly és mindenki boldog.
Tehát (csak a pontozott részek):
egyensúly, felső nyíl (azaz az átalakulás - a szerk.).
Az egyensúly, felső, kiindulási anyag.
Az átalakulásnak, csökkenteni.
Nem befolyásolja, egyformán gyorsítja.

3.,

CO2-s:

-visszaalakulás iránya
-átalakulás
-átalakulás
-nem változik

N2-s:

-átalakulás
-nem változik
-visszaalakulás
-átalakulás

4.,

Az egyensúlyi állandót úgy számoljuk, hogy a termékek koncentrációját (továbbiakban [...]) arra a hatványra emeljük, ameilyen együtthatóval a reakcióban szerepel és össze szorozzuk, majd leosztjuk a kiindulási anyagok hasonló cuccával (felesleges jobban kitérnem rá, ezt nem lehet értelmesen leírni, sokkal hasznosabb egy példa).

Azaz az egyenlet:

2A+B↔C+3D

Na, a termékek ügye a D és a C, a D-hez tartozó izé pedig a 3. A kiindulási anyagok a B és az A, az A-hoz tartozó izé pedig (nevén nevezve sztöchimetriai együttható, többször nem írom le, esküszöm) a 2. Így a képlet:

K=[C]×[D]^3/([A]^2×[B])=0,45×0,9^3/(0,5^2×0,75)=1,75 (az elszámolás lehetőségét fenntartom)

Nos. A kálium-permanganát egy olyan csudás dolog, mely még a leghígabb oldatában is szörnyen lila és ha a kezedre folyik, sose mosod le (de esetünkben csak annyi a fontos, hogy lila), míg az oxálsav színtelen, de legalább mérgező.
Ha ezeket összeöntjük, az oldat idővel elszíntelenedik és buborékok képződnek közben.
Hogy milyen színek jelentek meg? Lila és átlátszó (esetleg világos lila, kissé sötétebb lila, stb)
A keletkező gáz a szén-dioxid, CO2.
Hogy mennyi ideig tartott? Hát a f. se tudja, már bocsánat. Legyen 3 perc (amúgy ez koncentráció függő, amire nem tért ki, szóval semmi értelme a kérdésnek).

2KMnO4+5 (COOH)2+3H2SO4=K2SO4+2MnSO4+5CO2+8H2O

Mit szemléltettünk? A reakciósebességet.