Elgondolkodtató, hogy mennyire enyhe az oxidáció, mert a kétértékű alkoholból, persze attól is függően, hogy hol van a hidroxilcsoport, lehet egy- vagy kétértékű aldehid is (manapság már sokmindenre képesek). Visszafelé kell elindulnunk,

a 3 g ezüst az `3/108` = 0,02783 mol,

ezt, ha egy aldehidcsoport van, feleannyi mol aldehid választ le (az ezüsttükör próba egyenletét gondolom fel tudod írni).

`0.02777/2` = 0,01388 mol aldehid 1 g

1 mol aldehid az `1/0.01388` = 72 g; ennyi a moláris tömege az aldehidcsoportot is tartalmazó vegyületnek.

kivonva belőle a CHO részt, marad 72-(12+16+1) = 43 g

lóg még rajta vanahol egy oxigén valamilyen formában (lehet keton vagy alkohol, ami nem oxidálódott). -16 = 27

27 marad Ez úgy lehet, hogy két C-atom, a többi hidrogén (3 db)

`C_2H_3O-CHO`

Feltehetőleg a nem aldehides oxigén nem CHO-ként van jelen, mert az ezüsttükörpróba azt is eloxidálná, marad a második szénatom.

A vegyület tehát `CH_3-C(=O)-COH`, ami az oxidációkor keletkezett. Az alkohol pedig:

`CH_3-CH(OH)-CH_2OH`; 1,2-dihidroxipropán vagy propán-1,2-diol.


Ha mindkét hidroxilcsoport a lánc végén van, oxidációjakor aldehidcsoport lesz a két végén.

a 0,02778 mol ezüstöt negyedannyi mol aldehid választja le, ami 6.94 mmol. Akkor pedig 1 mol aldehid `1/(6.94*10^(-3)` = 144 g.

Ebból levonva a két láncvégi aldehidcsoport tömegét `144-2*(12+16+1)` = 86 Ez a tömeg már csak szénre és hidrogénre jut. ez egy `C_6H_(12)` rész.

Ebben az esetben az alkohol `CH_2OH-(CH_2)_6-CH_2OH`. Ezzel csak az a baj, hogy a hosszú szénlánc miatt nagy valószínűséggel nem oldódik jól vízben (sőt minden bizonnyal sehogy sem oldódik), tehát marad az első megoldás.