Szia!

a.,

Nyitott állás esetén csupán a kondi és az R1 ellenállás játszik. Mikor megindul az áram és a kondi még semennyire sincs feltöltve, a kondi ellenállása 0 ohm (azaz lazán átmegy rajta az áram). Viszont ahogy töltődik fel, egyre nagyobb lesz az ellenállása és végül "végtelen nagy" ellenállása lesz, így pedig hiába van mellette egy csutvasz 4 ohmos és egy 1 ohmos belső ellenállás, a ráeső feszültség 12 V lesz (hiszen a sorosan kapcsolt fogyasztókra eső feszültség az ellenállások hányadosa, de hát... esetünkben ez 12/(4+1+∞)×∞=12 V).

tehát a rá eső fesz 12 V, így pedig a rajta lévő töltés:

Q1=C×U1=12×10^-6=4,8×10^-5 Coulomb.

b.,

Zárt állásban kissé bonyolultabb a helyzet. abban megállapodhatunk, hogy feltöltött állapotban itt is végtelen lesz az ellenállás (azaz több töltés nem tud rajra átmenni), így pedig az R1-es ág olyan, mintha ott se lenne. Tehát látszólag az R2-es ellenálláson (és a belsőn) vezetünk át áramot, aminek így az áramerőssége:

I=U/(R2+Re)=2,4 A

Most pedig azt kell észre venni (tudom, nagy varázslásnak tűnik ez az egész, de sajnos ez ilyen), hogy a kondis ág az R2 két végére van kötve. Azaz amekkora fesz. esik az R2-n, annyi lesz a kondin is.
ez pedig:
U2=R2×I1=9,6 V.

Így a töltés:

Q=C×U2=3,84×10^-5 C.

c.,

A leadott teljesítmény (mivel a kondis ág nem is játszik) az R2-n átfolyó áramerősség és a rajta eső feszültségből számolható:

P=U2×I1=23,04 W.