1.Oroszországban kikiáltották a polgári köztársaságot.
Ipari munkásság és a katonaság.
A szovjetek a helyi ügyek irányításában, az utcai megmozdulások szervezé­sé­ben vettek részt.
A polgári kormány.
Folytatta az antant oldalán a háborút.
A bolsevikok elérkezettnek látták az időt a fegyveres hatalomátvételre.
2.1917 februárjában az első világháború tragikus történései, a katonai összeomlás, a nép és a katonák elégedetlensége hatására Oroszországban polgári demokratikus forradalom tört ki, megdöntötték a cári rendszert.Az újonnan felállt ideiglenes kormánynak azonban kevesebb volt a tényleges hatalma, mint a munkások, parasztok, katonák és matrózok közvetlenül választott tanácsainak (szovjet), amelyek a városokban, gyárakban és laktanyákban működtek. Az útmutatás a petrográdi szovjettől érkezett, amely már az 1905-ös forradalomban is vezető szerepet játszott, és a februári forradalom első napjaiban újjáalakult. A szovjetek megerősödésének következtében a bolsevikok már nem támogatták az ideiglenes kormányt. Július 3–4-én a bolsevikok puccskísérlete megbukott. Lenin Finnországba menekült.
3.1918 januárjában egy napi ülésezés után Lenin utasítására feloszlatták és megszüntették az alkotmányozó nemzetgyűlést.
1918. február és június között államosították a bankokat és a nagyipart. Lenin több írásában „idiotizmusnak” nevezte a parlamentáris demokráciát és annak szisztémáját. A demokratikus gyakorlat pártján álló Kadet pártot feloszlattatta. Ettől kezdve csak a bolsevik és a bolsevikokat addig támogató Eszer Párt kisebbik szárnya, a „Baloldali Eszerek” működhetett legálisan.
1918. július 6-án a baloldali eszerek körülzárták a Kremlt, és ultimátumot küldtek Leninnek, a bolsevik párton kívüli baloldali erők legalizálása, a szovjetek (tanácsok) demokratizálására.
4.A bolsevikok
1917. november 7-én
lezárták a fővárosba, Szentpétervárra vezető utakat, és elfoglalták a fontosabb középületeket. A cári Oroszországban az európai országoktól eltérően még a régi és pontatlan, úgynevezett
Julián-naptár
volt használatban, az európaiak által használt
Gergely-naptár
szerint a hatalomátvétel október 25-én történt.
A cári, a
földesúri
és az egyházi földek nagy részét közösségi tulajdonba vették.