Ökológia

Tájvédelmi körzet:
A tájvédelmi körzet természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő terület, tájrészlet, ahol a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény[1] szerint „az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése”.
Pl. Hollókői Tájvédelmi körzet.

Nemzeti park:
A nemzeti park a Természetvédelmi Világszövetség meghatározása szerint olyan terület, amelynek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára; amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól; és amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.
Pl. Hortobágyi Nemzeti Park

Zárótársulás:
A záró­társulás az adott környezetben kialakuló legfejlettebb társulás, és általában a sokfélesége is ennek a legnagyobb.
Pl. bükkerdő

Biodiverzitás:
A biodiverzitás biológiai sokféleség. Az élet megjelenési formáinak gazdagságát, az élővilág
változatosságát és változékonyságát kifejező fogalom. Összetettségénél fogva a biológiai
szerveződés valamennyi szintjén értelmezhető.
Pl. egy fajon belüli genetikai változatosság

Mintázat:
A társulás vízszintes szerkezetét mintázatnak nevezzük.
Pl. a növények fényért folytatott versengése, ami a mintázat esetén nem az egymást magasságukban túlnőni igyekvő fák versenyét, hanem az erdő belsejétől az erdőszélek felé haladva, az eltérő fényigényű növények megjelenését jelenti

Szukcesszió:
A szukcesszió egy adott élőhelyen található életközösség átalakulási folyamata egy másik
közösséggé.
Pl. az utolsó jégkorszakot követően Magyarországon a tundrai társulások átalakulása.