A kifejlett kétéltűek a levegőből tüdővel lélegeznek. A két tüdőfélbe a garatból induló gégén át jut a levegő. A tüdő páros, sima vagy redős falú zsák. A redők a gázcserére szolgáló felületet, vagyis a légzőfelszínt növelik. Nagyobb felületen a gázcsere gyorsabban és hatékonyabban játszódhat le. A légzőfelszínt dús érhálózat szövi át, ez is fokozza a gázcserét. A tüdő légzőfelszíne azonban nem elég nagy a szervezet számára szükséges gázcsere lebonyolításához. A kétéltűek légzésében ezért fontos szerepe van a bőrnek is, amelynek igen gazdag az érhálózata. A bőrlégzés feltétele, hogy a kültakaró nedves, nyálkás legyen, hiszen csak így juthatnak át rajta a légzési gázok.