Halak:
Az érrendszerben a vér egyetlen folyamatos körben áramlik, a halak keringési rendszerét ezért egyvérkörös keringésnek nevezzük. Szívükben két üreg található, a pitvar és a kamra. A vénák a test szövetei felől szén-dioxidban dús vért szállítanak a pitvarba. A pitvar izmos falának összehúzódásakor a vér a kamrába kerül. A kamra vastag, erős izomzata préseli a vért az egész érrendszeren keresztül vissza a pitvarig. A kamrát elhagyó vér a kopoltyúk hajszálerein áramlik át. Itt megtörténik a gázcsere, vagyis a vér leadja a szén-dioxidot, és oxigént vesz föl. Így tehát a kopoltyúkból kilépő artériák oxigéndús vért szállítanak a test többi részébe. A szervezet különböző részeiből az újra összegyűlő, szén-dioxidban dús vér a vénákon keresztül áramlik vissza a szív pitvara felé.

Kétéltűek:
A tüdővel történő légzés megjelenésével a keringési rendszer is alapvetően megváltozott. A két­éltűek szíve háromüregű, két pitvarból és egy kamrából áll. A test felől érkező, szén-dioxidban dús vér a szív jobb pitvarába jut, majd innen a kamrába. Ugyanekkor a tüdőből érkező oxigéndús vér a bal pitvaron keresztül szintén a kamrába ömlik. Így tehát a kamrában a kétféle vér kissé keveredik. Az izmos kamrából a vér egy része a tüdő felé vezető arté­riákba áramlik, a másik része pedig a test többi része felé vezető artériákba kerül. A szív kamrájában zsebecskék vannak, amelyek megakadályozzák a vér teljes keveredését. A tüdő felé szén-dioxidban gazdagabb, a test felé oxigénben dúsabb vér áramlik. A keringési rendszer kétvérkörös. A nagy vérkör a szív és a test között a szövetek oxigénellátását szolgálja. A kis vérkör a szív és a tüdő között az oxigén felvételét és a szén-dioxid leadását biztosítja.