1. A magasabb rendű szervezetek sejtjei jobban meghatározott szereppel bírnak, vagyis sokkal több differencializálódott sejtünk van, mint pl. egy csalánozónak. Ezek a sejtek később már csak magukhoz hasnoló sejteket képesek létrehozni, vagy egyáltalán nem osztódnak tovább (pl. idegrendszerben a neuronok). Az alacsonyabbrendű állatok testében sokkal több az olyan sejt, amely még osztódóképes, és nincs elköteleződve egy funkció felé, így ezekből a sejtekből újra tudja építeni egy-egy testrészét, vagy akár a testének nagy részét is. Az emberek esetében a szervregeneráció nem lehetetlen, szerintem lesz olyan idő, amikor kisebb testrészeket újra tudunk majd növeszteni őssejteket használva.

2. A két ivarsejt közti méretbeli különbséget hívjuk anizogámiának. A hímivarsejt termelése nagy mennyiségben, és gyorsan történik, a férfiak egész életében tart, míg a nők már meglévő számú petesejttel születnek, és havonta egy-egy érik meg belőle. A petesejt termelése nagyobb enegiát igényel, mivel ez egy teljes értékű sejt, míg a hímivarsejtek tulajdonképp DNS-szállító kapszulák. A különbség onnan adódhat evolúciósan, hogy az állatvilágban (és egyébként biológiailag az embereknél is) a hímeknek a célja, hogy minél több nősténnyel párosodjanak és genetikai állományukat továbbörökítsék, míg a nőstények célja olyan párt választani, akitől genetikailag jó minőségű utódot hoz létre. A hímeknél megjelenő spermakompetícó ezért arra hatott, hogy minél kisebb és mozgékonyabb hímivarsejteket hozzanak létre.