SZENT-GYÖRGYI ALBERT
Mottó: Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt!”
(Szent-Györgyi Albert)
Bevezetés:
Szent-Györgyi Albert tudós neve az egész világon ismert. Nobel-díját Szegeden végzett kutatásai idején kapta. A C-vitamint a híres szegedi paprika segítségével fedezte fel. Tudományos munkásságai során számos jelentős felfedezést tett. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. Amerikában hunyt el 1986-ban.(október 22-én Woods Hole-ban hunyt el)
Életútja:
Az első világháborút követően Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakterológia, majd a fizikai kémia terén. Ezt követően a Cambridge-i Egyetemen, F. G. Hopkins biokémia tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására jött vissza Magyarországra, ahol 1931-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston mellett Woods Hole-ban telepedett le. 1962-i az Egyesült Államok Izomkutató
Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt.
Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott haláláig.
Munkássága:
Munkásságára fogok kitérni egy kicsit. Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6) és hexuronsavnak nevezte el. Hazatérve Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állíttak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte le a „biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén te_ felfedezéseiért.” A Magyar Tudományos Akadémialevelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteletbeli tagjának választotta.
Érdekességek az életéről:
További érdekességek az életéről: A Szegedi Tudományegyetem rektora is volt. Szent-Györgyi Albert kitűnő eredménnyel fejezte be a gimnáziumot. A II. világháborúban Dunai álnéven élt. Gyakran járt kerékpárral, még professzorként is. Tudott repülőgépet vezetni, tagja volt a Délvidéki Aero Clubnak. Ő kezdeményezte a Szegedi Egyetemi Ifjúság Színjátszó Társaság megalakítását 1941-ben.Bruckner Győzővel közösen tisztázták a P-vitamin kémiai szerkezetét.1937-ben egy újfajta hanglemezt is szabadalmaztatott.1943-ban alapító tagja volt a Polgári Demokrata Pártnak. 1934-ben jelölték először Nobel-díjra. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte. A II. világháború során titkos diplomáciai tárgyalásokat folytatott Isztambulban. Születésének 120. évfordulóján egész alakos Szent-Györgyi-szobrot avattak Szegeden. Nobel-díját ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.
Érdekességek még:
Szegeden emlékére sok névtáblát állítottak. Sok mottóját jegyezték fel amit az utókornak hagyott. A leírások alapján egy nyughatatlan utazni vágyó ember volt. Élete során négyszer nősült meg. Utána olvastam hogy azért szentelte a rákkutatásnak az utolsó 20 évét , hogy megértse miért halt meg felesége Borbíró Márta ás egyetlen lánya Nelli. Fontos megemlíteni még, hogy Szent Györgyi Albert teniszezett, síelt, kerékpározott és a csapatsportokat is nagyon kedvelte.










http://szegedi.ertekek.hu/sites/default/files/0000/51/szentgyorgyipdf.pdf
https://wmn.hu/wmn-egszsg/51418-mindig-az-eletet-valasztotta--ilyen-volt-az-igazi-szent-gyorgyi-albert