BT0716 nyugodtan átadom neked a megoldás lehetőségét

1. A színtestek (és a mitokondriumok is) kettős membránnal rendelkeznek, ezt az endoszimbionta elmélet magyarázza. A kettős membrán teszi lehetővé, hogy a fotoszintézis során a membrán két oldalán töltéskülönbség alakuljon ki, és a fényenergia végső sorban ATP szintézisére tudjon fordítódni és ez fel tudjon használódni a tápanyag készítése során. A kloroplasztiszok ezen kívül természetesen klorofillt tartalmaznak ami lehetővé teszi a fotoszintézist. Ez az anyag a plasztisz membránjában fotorendszerekbe csoportosul, és ezekben kötődik meg a fényenergia.

2. A gránumok a kloroplasztisz belső membránja (tilakoid membrán) által kialakított, főként egymásra pakolt korongokhoz hasonlító képletek. Van olyan plasztisz, amelyben lemezes szerkezetűek. Ezekben megy végbe a fotoszintézis fényszakasza.

3. A két membrán között aktív transzporttal a hidrogénionok az egyik oldalra szállítodnak, majd mikor elég sok ion felhalmozódott, akkor visszaáramlanak a másik oldalra passzív transzporttal. A membrán, amin átáramlanak olyan enzimeket tartalmaz, amely ennek a H+ ion áramlásnak az energiáját ATP-vé tudja alakítani. Ezt az egész elméletet nevezzük kemiozmotikus elméletnek.

4. A mitokondrium ugyanígy működik, amit a hidrogén-áramlásról a 3. pontban leírtam. Annyi a különbség, hogy a mitokondrium esetében az ionok a belső és külső membrán közötti térben halmozódnak fel, és innen áramlanak vissza a mátrixba (a belső membránon belüli rész). A kloroplasztiszban pedig a belső membránon belül halmozódnak fel, és innen áramlanak vissza a külső térbe.

5. A belső membránhoz a citromsav-ciklus és a terminális oxidácó köthetők.