gyűrűsférgek:
Keringési rendszerük zárt. A vére egy zárt érhálózatban kering, a nyelőcső körüli szívekből artériák vezetik el a vért, majd kapillárisokon keresztül a vénákba jut, majd vissza a szívekhez. Vére piros színű, vérplazmában oldott oxigénszállító hemoglobintól. Fehérvérsejtjei a kórokozóktól védik meg, azonban a gerincesekhez hasonló immunrendszerről még nem beszélhetünk

ízeltlábúak:
Az ízeltlábúaknak nyílt keringési rendszerük van, a benne áramló folyadékot testfolyadéknak nevezzük. A nyílt keringési rendszerben megszakad az érrendszer folytonossága, a verőerek nem folytatódnak hajszálerekben, a testfolyadék a szövetek közti térbe kerül. Miután végbemegy az anyagcsere, a testfolyadék a gyűjtőerekbe összeszedődik és a szívbe kerül. A rovarokban az oxigént nem a keringési rendszer szállítja, hanem a sejtekig elágazó trachearendszer.

Testfolyadékuk plazmája vízben oldott ionokból és szerves molekulákból áll. A testfolyadék sejtjei közül egyesek különböző anyagrészecskék eltávolítását végzik endocitózissal (bekebelezéssel), mások olyan anyagokat termelnek, melyek a testfolyadék megalvadását segítik elő. A testfolyadék áramoltatását az összehúzódó és elernyedő rovarszív végzi, melynek összehúzódása a saját falában lévő izmokkal és a kamrák falához tapadó legyezőizmok segítségével történik. A legyezőizmok másik vége a rovar testének háti lemezéhez csatlakozik. A rovarszív tulajdonképpen egy a hátoldalukon végighúzódó, hátul zárt, oldalán nyílásokkal rendelkező és elől nyitott cső. A csőhöz kívülről tapadó izmok összehúzódása növeli a cső térfogatát, ennek hatására az oldalsó nyílásokon beszívódik a szövetek közül a testfolyadék. Az izmok elernyedésekor a cső rugalmassága folytán billentyűkkel irányítva a fej felé nyomja ki a testfolyadékot, ami szétfolyik a szövetek között. A tápanyagszállítást a diffúzió is segíti.
A rákok és a lemezes tüdővel rendelkező pókok keringése a tápanyagok és hormonok mellett a légzési gázokat is szállítja. A pókok szíve összeköttetésben áll a tüdővel.