Szia
A húrtrapéz szárai egyenlő hosszúságúak, ahogy a képen is igyekeztem ábrázolni. Ezért ha a rövidebbik alap két szélével merőlegest húzunk a hosszabbik alapra, akkor így kapunk egy téglatestet, és két egyforma háromszöget.
Ekkor már ismerjük a téglalap kerületét területét, hisz tudjuk "c"-t és "m"-et.
Maradt hátra tehát a (két) háromszög, amit könnyedén megtudhatunk. Itt "m" már ismert, szükségünk van még "b"-re, valamint a hosszabbik alap azon részére, ami ebbe a háromszögbe tartozik.
Először számoljuk ki az alap maradék részét, amit hívjunk "d"-nek. Ha "a"-ból kivonjuk "c"-t, akkor megkapjuk mekkora hosszúság marad a két háromszögre. Mivel a két háromszög egyforma, ezért a "a" és "c" különbségét elosztjuk kettővel, akkor megkapjuk a maradékot, azaz "d"-t.
Így már csak a Pitagorasz-tétel kell a "b" oldal kiszámolásához.
Na akkor a számolás:
d = (a-c)/2 = (26-14)/2 = 6 cm
b
2 = m
2 + d
2
A fentiből tehát b =
√ m2 + d2
b =
√ 82 + 62 = 10
Így már akkor "b"-t kiszámoltuk, a hátralévő feladat meghatározni a húrtrapéz kerületét és területét.
A kerületét úgy kapod meg, hogy minden oldalának hosszát összeadod. K = a + 2*b + c
A területe pedig a téglalap, plusz a két háromszög területe.
A téglalap területe T
teglalap = m * c = 8*14 = 112cm
2
Egy háromszög területe: T
haromszog = m*d/2 = 8*6/2 = 24cm
2
Végül tehát vesszük a húrtrapézt alkotó téglalapot és a két háromszöget, majd ezek területét összeadjuk, így:
T
húrtrapéz = 112 + 24 + 24 = 160 cm
2
Remélem tudtam segíteni.
Ha hasznos volt a válaszom, kérlek jelöld megoldásnak! Köszi