gyűrűsférgek:
Első ránézésre is feltűnő tulajdonságuk, hogy testük ismétlődő szakaszokra, vagyis szelvényekre tagolódik. A test felszínén, a kültakarón gyűrűszerű egységek követik egymást, és a belső szervek egy része is szelvényes elrendeződésű: a kiválasztószervek és az idegrendszer ilyen tagolódást mutat. A földigiliszta testének minden gyűrűje megfelel egy szelvénynek. A szelvényezettség egynemű: a szelvények felépítése nagyon hasonló, nem olvadtak össze nagyobb testtájakká.

ízeltlábúak:
Az ízeltlábúak teste szelvényezett. Ám a szelvények felépítése különböző. Ezt nevezzük heteronóm szelvényezettségnek. A gyűrűsférgek teste is szelvényezett, azonban hasonló egységekből épülnek fel a szelvényeik, az a homonóm szelvényezettség. Az ízeltlábúak szelvényeiből egységes testrészek alakultak ki. Ezek a rovaroknál a fej, a tor és a potroh, a pókszabásúaknál a fejtor és a potroh. Az ízeltlábúak szelvényei összeolvadhatnak, előfordul, hogy a kívülről látható szelvényezettség eltűnik, mint például a pókok esetében.