1. Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága.
2.jelenség neve a fototropizmus, a fény felé növekedés, amely az auxin (növekedést segítő növényi hormon) hatására alakul ki. A hajtáscsúcsban termelődő auxinok a sejtek megnyúlásos növekedésének fokozódását okozzák, míg hiányuk esetén ez elmarad. Termelődésüket, illetve szállításukat azonban a fény gátolja, tehát azért fordulnak a növények a nap felé, mert a keletkező auxin a növény árnyékos oldalára áramlik, ott magasabb lesz a koncentrációja, a növény erőteljesebben kezd növekedni és a szár a fény irányába elgörbül.
3. feltételes reflex: Pavlov kísérlete
Egy kutya nyálát egy csövön keresztül kivezették a szájából, és így fel tudták fogni egy kémcsőben. Megfigyelték, hogy a táplálék hatására megindult a kutya nyálelválasztása. Aztán bekapcsoltak egy metronómot az etetés előtt, és azt tapasztalták, hogy egy idő után már ennek a hangjára is megindult a nyálelválasztás - feltételes reflex. Aztán kipróbálták zenével, csengővel, fénnyel, és így is ez történt.



feltételes reflex embernél
Ha a szemre ráfújnak, ez az inger szemhéjzárási reflexet vált ki (feltétlen reflex).
A fújással egyszerre kopogott a kísérletező. Miután ezt többször is megismételte, már a kopogás hangjára is bekövetkezett a szemhéjzárás (feltétlen reflex).

5.Az emberek életében is alapvető szerepet játszanak az ehhez hasonló feltételes reflexek, például az étel illatára, látványára, vagy akár csak említésére is „összefut a szánkban a nyál”, vagyis megindul a nyáltermelésünk. Megfigyelték azt is, hogy a kisgyermekek egy része, amikor a felnőtt ember felemelt kezét látja, elmosolyodva tartja a fejét, a simogatást várva. Vannak olyan gyermekek is, akik a felemelt kéz látványára ijedten elkapják fejüket – számukra ugyanaz a kép az ütés fájdalmas élményével társult.

Az operáns tanulás esetén nem valamilyen külső inger fontosságát erősíti meg a második inger, hanem az állat valamilyen saját tevékenységét. Ha tehát az állat valamely véletlen cselekvése ismételten ugyanolyan, értékelhető következménnyel jár, akkor azt megtanulja

6. Az emberi kommunikáció a nyelvhasználat révén a legösszetettebb. A kódrendszer (a nyelv) és maga a verbális kommunikáció, a beszéd kulturális termék, amely az ember egész fejlődéstörténete során alakult ki.
7.  A tevékenység jelentkezését általában a belső és a külső tényezők összhatása határozza meg. Belső tényező az állatok hormonális szabályozása, a külső tényező igen sokféle lehet.
Minden olyan magatartásformát, amely az utódok védelmét és táplálását szolgálják, ivadékgondozásnak nevezünk. Ez a viselkedés természetesen nem előrelátó gondoskodás az állat részéről, hanem olyan öröklött és tanult magatartásformák sorozata, amelyet a megfelelő motivációs állapot és az utódok viselkedése vált ki.

8. magatartás közösségi szinten összehangolt cselekvésekből tevődik össze. Az időleges tömörülések nyitott közösségek. A tagjaik bármikor kicserélhetők, a létszám tág határok között mozoghat, ettől a társas viselkedés nem változik meg.
Egyes állatfajoknál ez a szülői párkapcsolat az egész életen át fennmarad (pl. hattyú). Sok család összekapcsolt együttélése a kolónia kialakulását eredményezi (pl. pingvinek). Hasonló jellegű közösség a csorda. Jellemző társas viselkedésformájuk a csoport közös védelmezése.


9.A társas viselkedés fontos elemei a szociális állatok csoportszerveződése, a kommunikáció formái, az agresszió, a csoporton belüli rangsor kialakulása és a szociális tanulás.


10. rangsorban elfoglalt hely vetélkedés, agresszív magatartás során dől el. A rangban elöl állók kedvezőbb helyzetben vannak a táplálékszerzésben, a párzásban stb. A rangsor sok szempontból előnyös. Egyrészt kiküszöböli a csoporton belüli felesleges erőszakot, másrészt elősegíti az erősebb, értékesebb egyedekfennmaradását, szaporodását.
A rangban elöl állók az erősebb, értékesebb egyedek, ők jutnak először táplálékhoz, szaporodási lehetőséghez, ezáltal tehát az előnyösebb tulajdonságú egyedek maradnak fenn, szaporodnak, és örökítik tovább kedvező tulajdonságaikat.