Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Biológia zsúrlók fel építése

16
Nm találunk róla képet a googlen nics benne a könyvben
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
SOS SEGÍTSETEK PLSSSSSS
0
Általános iskola / Biológia

Válaszok

1

Zsurlók
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Zsurlók
Evolúciós időszak: devon–holocén
Az óriás zsurló (Equisetum telmateia)
Az óriás zsurló (Equisetum telmateia)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Harasztok (Pteridophyta)
Osztály: Zsurlók (Equisetopsida)
C.Agardh, 1825
Szinonimák

Arthrophyta
Equisetophyta
Sphenophyta

Rendek

Őszsurlók (Hyeniales) – kihalt
Éklevelű őszsurlók (Sphenophyllales) – kihalt
Zsurlófák (Calamitales) – kihalt
Valódi zsurlók (Equisetales)

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zsurlók témájú rendszertani információt.
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurlók témájú kategóriát.

A zsurlók (Equisetopsida) a harasztok törzsének egy osztálya. Egyetlen ma élő rend, a valódi zsurlók (Equisetales), azon belül egyetlen ma élő család, a zsurlófélék (Equisetaceae) és egyetlen, mintegy 20 fajt számláló nemzetség, az Equisetum tartozik ide.

Magyar elnevezésük egykori felhasználásukkal függ össze, a sejtfalak magas kovaanyag-tartalmától érdes szárakat súrolásra, fémek finom csiszolására használták.[forrás?] Magyarországon az Equisetum nemzetségnek 8 faja él.
Tartalomjegyzék

1 Evolúciójuk
2 Jellemzőik
2.1 A vegetatív szervek
2.2 Szaporodásuk
3 Kárpát-medencei fajok
4 Források és ajánlott irodalom

Evolúciójuk

Legkorábbi előfordulásuk a devon időszakra tehető, fejlődésük csúcspontját úgy változatosságban, mint elterjedtségben a karbonban érték el, amikor fatermetű képviselőik erdőket alkottak. A három kihalt rendet csak fosszilis maradványok alapján ismerjük. Egyes szerzők az őszsurlók egy részét Pseudoborniales néven külön rendnek tekintik. Bizonyos rendszerezések a zsurlófákat nem tekintik önálló rendnek, hanem a valódi zsurlók rendjébe sorolják őket.
Jellemzőik
A vegetatív szervek

Villás elágazás csak az egyes primitív kihalt alakoknál figyelhető meg. A zsurlók nagy része monopodális hajtásrendszerű. A hajtástengely szerkezete rendenként változó, de mindig egy erőteljes, kúszó, földalatti rizómából ered. A legfejlettebb alakoknál (Calamites) már másodlagos vastagodású, fejlett héjkérgű törzs van. A primitívebb alakoknál kevésbé differenciálódott protosztéle van. A szár hosszában feltűnően barázdás, ill. bordás. Ez szoros kapcsolatban van az örvös elágazásrendszerrel, mely alapvetően meghatározza a zsurlók külső alakját, kinézetét. A szárcsomókon fejlődő oldalágak örvei között hosszúra nyúlt internódiumok vannak, így a szár mintegy ízelt (innen a csoport régi neve: Articulatae). Kétféle levéltípusuk van: a mikrofillum (ez nem homológ a korpafüvek mikrofillumával, azaz konvergens sajátosságról van szó) és a makrofillum. Az élő alakoknál csak az előbbi van meg, az utóbbit csak a kihalt éklevelű őszsurlóknál (Sphenophyllales) találjuk meg.
Szaporodásuk

Nincsenek tipikus sporofillumok, hanem erősen módosult sporangiumtartók (sporangiophorum), melyek együtt sprórtermő füzért alkotnak a hajtáscsúcsokon. A kihalt alakoknál a sporangiofórumok között kisebb-nagyobb murvalevelek (bractea) voltak, és ezek hónaljában fejlődtek a sporangiumtartók. Ez a mai zsurlóknál már hiányzik. A ma élő zsurlók izospórásak, a hím és női ivarszerv is ugyanazon az előtelepen fejlődik, de időben elkülönülnek egymástól (ezért régebben homoiospórásoknak hitték őket). A kihaltak között heterospórásak is voltak (például zsurlófák). Ezek a karbon korban olyan fejlettséget értek el, hogy magot termő alakjaik is voltak (Calamospermae, Calamocarpon), bár ezek fejletlenebbeknek tekinthetők, mint a pikkelyfák magvai. A spóra külső fala 4 szalagszerű repítőképletre szakad szét. Ilyet a harasztoknál sehol sem találunk, és valószínűleg csak az Equisetales rendre jellemző. A kihaltakról nem tudjuk, viseltek-e ilyet.
Kárpát-medencei fajok

Mezei zsurló (Equisetum arvense)
Iszapzsurló (Equisetum fluviatile)
Téli zsurló (Equisetum hyemale)
Mocsári zsurló (Equisetum palustre)
Hosszú zsurló (Equisetum ramosissimum)
Erdei zsurló (Equisetum sylvaticum)
Óriás zsurló (Equisetum telmateia)
Tarka zsurló (Equisetum variegatum)
Moore-zsurló (Equisetum × moorei)

Források és ajánlott irodalom

Urania Növényvilág – Magasabbrendű Növények I.
Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
Andreánszky Gábor: Ősnövénytan

Taxonazonosítók

Wikidata: Q134677 Wikifajok: Equisetopsida BioLib: 3063 EPPO: 1EQUC Fossilworks: 54758 GBIF: 246 iNaturalist: 47749 IRMNG: 1295 ITIS: 500004 NCBI: 3254 NZOR: 47c22b52-d9bb-4277-ae11-7818b1b4ff4b Tropicos: 43000109 uBio: 9480679 VASCAN: 73 WoRMS: 425736

Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:

HarasztokNövényosztályok

Navigációs menü

Nem vagy bejelentkezve
Vitalap
Közreműködések
Fiók létrehozása
Bejelentkezés

Szócikk
Vitalap

Olvasás
Szerkesztés
Laptörténet

Keresés

Kezdőlap
Tartalom
Kiemelt szócikkek
Friss változtatások
Lap találomra
Tudakozó

Részvétel

Kezdőknek
Segítség
Közösségi portál
Kapcsolatfelvétel
Adományok

Eszközök

Mi hivatkozik erre?
Kapcsolódó változtatások
Speciális lapok
Hivatkozás erre a változatra
Lapinformációk
Hogyan hivatkozz erre a lapra?
Wikidata-adatlap

Nyomtatás/exportálás

Könyv készítése
Letöltés PDF-ként
Nyomtatható változat

Társlapok

Wikimédia Commons
Wikifajok

Más nyelveken

English
العربية
Deutsch
Español
Français
Hrvatski
Română
Slovenčina
中文

Hivatkozások szerkesztése

A lap utolsó módosítása: 2019. február 24., 10:36
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Adatvédelmi irányelvek
A Wikipédiáról
Jogi nyilatkozat
Mobil nézet
Fejlesztők
Statisztikák
Sütinyilatkozat

Wikimedia Foundation
Powered by MediaWiki


Zsurlók
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Zsurlók
Evolúciós időszak: devon–holocén
Az óriás zsurló (Equisetum telmateia)
Az óriás zsurló (Equisetum telmateia)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Harasztok (Pteridophyta)
Osztály: Zsurlók (Equisetopsida)
C.Agardh, 1825
Szinonimák

Arthrophyta
Equisetophyta
Sphenophyta

Rendek

Őszsurlók (Hyeniales) – kihalt
Éklevelű őszsurlók (Sphenophyllales) – kihalt
Zsurlófák (Calamitales) – kihalt
Valódi zsurlók (Equisetales)

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zsurlók témájú rendszertani információt.
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurlók témájú kategóriát.

A zsurlók (Equisetopsida) a harasztok törzsének egy osztálya. Egyetlen ma élő rend, a valódi zsurlók (Equisetales), azon belül egyetlen ma élő család, a zsurlófélék (Equisetaceae) és egyetlen, mintegy 20 fajt számláló nemzetség, az Equisetum tartozik ide.

Magyar elnevezésük egykori felhasználásukkal függ össze, a sejtfalak magas kovaanyag-tartalmától érdes szárakat súrolásra, fémek finom csiszolására használták.[forrás?] Magyarországon az Equisetum nemzetségnek 8 faja él.
Tartalomjegyzék

1 Evolúciójuk
2 Jellemzőik
2.1 A vegetatív szervek
2.2 Szaporodásuk
3 Kárpát-medencei fajok
4 Források és ajánlott irodalom

Evolúciójuk

Legkorábbi előfordulásuk a devon időszakra tehető, fejlődésük csúcspontját úgy változatosságban, mint elterjedtségben a karbonban érték el, amikor fatermetű képviselőik erdőket alkottak. A három kihalt rendet csak fosszilis maradványok alapján ismerjük. Egyes szerzők az őszsurlók egy részét Pseudoborniales néven külön rendnek tekintik. Bizonyos rendszerezések a zsurlófákat nem tekintik önálló rendnek, hanem a valódi zsurlók rendjébe sorolják őket.
Jellemzőik
A vegetatív szervek

Villás elágazás csak az egyes primitív kihalt alakoknál figyelhető meg. A zsurlók nagy része monopodális hajtásrendszerű. A hajtástengely szerkezete rendenként változó, de mindig egy erőteljes, kúszó, földalatti rizómából ered. A legfejlettebb alakoknál (Calamites) már másodlagos vastagodású, fejlett héjkérgű törzs van. A primitívebb alakoknál kevésbé differenciálódott protosztéle van. A szár hosszában feltűnően barázdás, ill. bordás. Ez szoros kapcsolatban van az örvös elágazásrendszerrel, mely alapvetően meghatározza a zsurlók külső alakját, kinézetét. A szárcsomókon fejlődő oldalágak örvei között hosszúra nyúlt internódiumok vannak, így a szár mintegy ízelt (innen a csoport régi neve: Articulatae). Kétféle levéltípusuk van: a mikrofillum (ez nem homológ a korpafüvek mikrofillumával, azaz konvergens sajátosságról van szó) és a makrofillum. Az élő alakoknál csak az előbbi van meg, az utóbbit csak a kihalt éklevelű őszsurlóknál (Sphenophyllales) találjuk meg.
Szaporodásuk

Nincsenek tipikus sporofillumok, hanem erősen módosult sporangiumtartók (sporangiophorum), melyek együtt sprórtermő füzért alkotnak a hajtáscsúcsokon. A kihalt alakoknál a sporangiofórumok között kisebb-nagyobb murvalevelek (bractea) voltak, és ezek hónaljában fejlődtek a sporangiumtartók. Ez a mai zsurlóknál már hiányzik. A ma élő zsurlók izospórásak, a hím és női ivarszerv is ugyanazon az előtelepen fejlődik, de időben elkülönülnek egymástól (ezért régebben homoiospórásoknak hitték őket). A kihaltak között heterospórásak is voltak (például zsurlófák). Ezek a karbon korban olyan fejlettséget értek el, hogy magot termő alakjaik is voltak (Calamospermae, Calamocarpon), bár ezek fejletlenebbeknek tekinthetők, mint a pikkelyfák magvai. A spóra külső fala 4 szalagszerű repítőképletre szakad szét. Ilyet a harasztoknál sehol sem találunk, és valószínűleg csak az Equisetales rendre jellemző. A kihaltakról nem tudjuk, viseltek-e ilyet.
Kárpát-medencei fajok

Mezei zsurló (Equisetum arvense)
Iszapzsurló (Equisetum fluviatile)
Téli zsurló (Equisetum hyemale)
Mocsári zsurló (Equisetum palustre)
Hosszú zsurló (Equisetum ramosissimum)
Erdei zsurló (Equisetum sylvaticum)
Óriás zsurló (Equisetum telmateia)
Tarka zsurló (Equisetum variegatum)
Moore-zsurló (Equisetum × moorei)

Források és ajánlott irodalom

Urania Növényvilág – Magasabbrendű Növények I.
Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan
Andreánszky Gábor: Ősnövénytan

Taxonazonosítók

Wikidata: Q134677 Wikifajok: Equisetopsida BioLib: 3063 EPPO: 1EQUC Fossilworks: 54758 GBIF: 246 iNaturalist: 47749 IRMNG: 1295 ITIS: 500004 NCBI: 3254 NZOR: 47c22b52-d9bb-4277-ae11-7818b1b4ff4b Tropicos: 43000109 uBio: 9480679 VASCAN: 73 WoRMS: 425736

Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Kategória:

HarasztokNövényosztályok

Navigációs menü

Nem vagy bejelentkezve
Vitalap
Közreműködések
Fiók létrehozása
Bejelentkezés

Szócikk
Vitalap

Olvasás
Szerkesztés
Laptörténet

Keresés

Kezdőlap
Tartalom
Kiemelt szócikkek
Friss változtatások
Lap találomra
Tudakozó

Részvétel

Kezdőknek
Segítség
Közösségi portál
Kapcsolatfelvétel
Adományok

Eszközök

Mi hivatkozik erre?
Kapcsolódó változtatások
Speciális lapok
Hivatkozás erre a változatra
Lapinformációk
Hogyan hivatkozz erre a lapra?
Wikidata-adatlap

Nyomtatás/exportálás

Könyv készítése
Letöltés PDF-ként
Nyomtatható változat

Társlapok

Wikimédia Commons
Wikifajok

Más nyelveken

English
العربية
Deutsch
Español
Français
Hrvatski
Română
Slovenčina
中文

Hivatkozások szerkesztése

A lap utolsó módosítása: 2019. február 24., 10:36
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

Adatvédelmi irányelvek
A Wikipédiáról
Jogi nyilatkozat
Mobil nézet
Fejlesztők
Statisztikák
Sütinyilatkozat

Wikimedia Foundation
Powered by MediaWiki

0