A fölső a propin.

Az alap 3 szénatomos szénhidrogén, amiből a nevet képezzük, a propán nevű alkán.

Ha hármas kötés van benne, akkor -in végződést kap: prop-in.

Kiírhatjuk, hogy 1-propin vagy prop-1-in, de így is egyértelmű, hogy melyik vegyületről van szó.

A telítetlenség mindig a kisebb helyszámot kapja (mivel az 1-es és 2-es szén között van, ezért 1).


Az alsónál a leghosszabb szénlánc 6 szénatomos, tehát az alap név hexán lesz.

2-es 3-as szénatom között van egy kettős kötés, tehát -én végződést kap (2-hexén) mivel a kettős kötésnek a legkisebb helyszámot kell kapnia (NEM 4-hexén !) és a 3-as szénatomon van még egy metil-csoport, tehát
3-metil-2-hexén (lásd lent is).

Mindegyik szénhidrogén apoláris, mert csak szén és hidrogén atomokat tartalmaznak. A polárosság feltétele, hogy nagy elektronvonzó képességű atom legyen jelen, lehetőleg aszimmetrikusan: például fluor, klór, oxigén.

Igen, az alkánokat nehéz reakcióba vinni az alkénekhez és alkinekhez képest.

Gondolom az a kérdés, hogy a kettős kötés körül elfordulhatnak-e az atomcsoportok?
Alap helyzetben, szoba hőmérsékleten nem, ezért léteznek cisz- és transz izomerek.
Fény vagy hő hatására azonban történhet izomerizáció, azaz az atomcsoportok elfordulhatnak a kettős kötés körül.

Ezek alapján a lerajzolt 3-metil-2-hexén cisz vagy transz izomer?
A metil csoportok alapján tudjuk ezt csak értelmezni, ezért cisz, mert a két metil csoport egy oldalon áll.
Tehát egész pontosan itt a cisz-3-metil-2-hexénről van szó.