Igen, van alap szabály.

Az elektronvonzó képességet kell figyelembe venni.

Vannak nagy elektronvonzó képességű atomok, amelyek agresszíven elvonják az elektront más atomoktól, és vannak olyan atomok, amelyek könnyen leadják a külső elektronjaikat.

Gondolj a nátrium és klórgáz reakcióra.
Heves, fény és hő felszabadulással járó reakció, Nátrium-klorid keletkezik, amelyik egy tipikus ionkötést tartalmazó vegyület.
A nátrium könnyen leadja az 1 külső elektronját, a klór a 7 mellé könnyen felvesz 1-et.

Ugyanez a magnézium égése, de itt két elektron megy át.

Tehát általában az alkáli és alkáliföldfém oxidok, halogenidek ionkötésű vegyületeket alkotnak.


Két azonos nemfém atom között mindig apoláris (azaz nem poláris, nem pólusos) kovalens kötés alakul ki.
A kötő elektronpár egyformán tartozik mindkét atomhoz.
például H₂, F₂, Cl₂, Br₂, I₂, N₂, O₂
De szénatomok között, szén-hidrogén atomok között, szén-oxigén atomok között is kovalens kötés alakul ki.

Poláris kovalens kötések általában különböző nemfém atomok között alakulnak ki, a molekula legalább egy nagy elektronvonzó képességű atomot tartalmaz.

(Melyek ezek?
VII. főcsoport, és az oxigén, nitrogén).

például HCl, HF, HBr, HI, H₂O, NH₃, SO₂, SO₃