1)Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat
Zöngésség szerinti
Zöngéssé válás  népdal, versben
Zöngétlenné válás  dobszó, vízpont
Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.: színpad, különben
2)Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen
3)Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség
4)Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat
5)Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta

Ezek a törvények vannak, szerintem innen már könnyű lesz.

zöngésedés
rövidülés
képzés helye szerinti részleges hasonulás
kiesés
írásban nem jelölt teljes hasonulás
zöngésedés
rövidülés
írásban nem jelölt teljes hasonulás
összeolvadás
zöngétlenedés
zöngétlenedés
írásban jelölt teljes hasonulás