Hello!
Csatolom a linket,egy kis segítség!
http://verselemzes.hu/petofi-sandor-nemzeti-dal-elemzes/
Másold be a keresődbe!
Csao

Petőfi Sándor: Nemzeti dal
- verselemzés -


A vers 1848. március 13-án keletkezett. Petőfi március 19-ére szánta, amikor is Pesten országos vásárt tartottak, és nagyon sok ember gyűlt össze a fővárosban szerte az országból. Itt akarta a forradalomra feltüzelő versét előadni.
Az események azonban felgyorsultak. A párizsi forradalom hírére Európa szerte forradalmak robbantak ki. Március 13-án már Bécsben is. Ennek hírére március 15-én Pesten is megindult a forradalmi készülődés. Reggel a márciusi ifjak megindultak, hogy maguk mellé állítsák a pesti népet. A nap folyamán többször elhangzott a Nemzeti dal.

A Nemzeti dal alkalmi vers, vagyis meghatározott, egyetlen alkalomra írt költői mű. Az alkalom lehet közéleti vagy magánéleti esemény. A legrégibb költői megnyilvánulások közé tartozik.
Vershelyzet:
Egy szónok lelkesíti a hallgatóságát, tettekre akarja sarkallni őket. Ehhez nagyon jó eszköz a kérdés-felelt forma, valamint a stíluseszközök (felkiáltások, megszólítások, felsorolások, ismétlések, erősítések, ellentétek) gyakori alkalmazása.

A vers szerkezete ezt a szónoki beszéd felépítését követi.
Az 1. rész a bevezetés. A szónoknak saját érzelmei erejével kell megragadnia hallgatósága figyelmét. El kell nyernie a közönség jóindulatát, enélkül nem lesz sikeres a beszéde. Három dologra kell válaszolnia:
- Ki beszél?
- Kihez beszél?
- Miről beszél?
A vers 1. versszaka nagyon pontosan megfelel ezeknek a követelményeknek. A versszak úgy indul, mint egy párbeszéd. A költő kérdez, és a közönséghez többes szám második személyben beszél. Ezzel az általános alannyal, és az általános jelentésű megszólítással, (magyar), mindenkihez személyesen tud szólni. A téma is pontos: "Rabok legyünk, vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!"
A 2. rész az elbeszélés. Ebben a részben a szónok megismerteti hallgatóságát a korábbi eseményekkel, hogy az összefüggéseket megérthessék.
A 2. versszakban mutatja be a költő a korábbi eseményeket.
"Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon életek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak."
A 3. rész az érvelés és a cáfolás. Az érveket fokozatosan, a csekélyebbtől az fontosabbak felé haladva rendezze el a szónok. Az érveket és a cáfolatokat szigorúan el kell különíteni egymástól, a kettő nem keveredhet.
A 3-4. versszakban kerül sor az érvek felsorakoztatásra. Petőfi itt hivatkozik a becsületre, a hazaszeretetre, az önfeláldozásra (kinek drágább rongy élete, mint a haza becsülete), és a büszkeségre (fényesebb a láncnál a kard). A versben kevés a költői kép, az egyetlen metafora pár itt található. A rabság és szabadság kifejezésére szolgál a lánc és a kard metafora.
A 4. rész a befejezés. Ebben a részben a szónok a már meggyőzött hallgatóságot akarja tettekre buzdítani, és/vagy a jövőt megmutatni. A befejezés mindig optimista.
Az 5-6. versszakban mutatja meg Petőfi a jövőt. A magyarságét (a magyar név megint szép lesz), és az egyénekét is (unokáink leborulnak). Az utolsó rész tempója lelassul (kevés az ige, az passzív jelentésű: rákentek, lemossuk, domborulnak, leborulnak), ünnepélyessé, emelkedetté válik, már közelít a szentimentalizmus, a könnyes meghatottsághoz (unokáink leborulna, és áldó imádság mellett mondják el szent neveinket).

Minden egyes versszak 8 sorból épül fel, ebből az utolsó négy sor a refrén. A refrén a legfontosabb gondolat hordozója, az állandó ismétléssel ezt fejezzük ki. Itt a legfontosabb gondolat: választani a rabság és a szabadság között. A többes szám első személy a szónok és a nép egybeforrását jeleníti meg (esküszünk). Az állandóan megismételt eskü egyben a legjobb módja annak, hogy az embereket cselekvésre sarkallja.

Műfaja dal. Petőfi legalábbis így jelölte meg a címben. A valóságban azonban inkább induló, harci riadó. Már a vers indítása olyan erőteljes, hogy nem is szoktuk másként emlegetni a verset, csak a kezdő felkiáltással: Talpra magyar!.
A verselés is ezt a kettősséget mutatja. Magyaros verselésű, a legősibb formában: felező nyolcas, páros rímekkel. Rendkívül zenei hatású, ez segít abban, hogy a vers könnyen tanulható legyen, és az együtt "éneklés" ereje vigye a harci lendületet.

A Nemzeti dal így válhatott a magyar forradalom és szabadság jelképévé. Nemcsak Petőfi kortársait indította tettekre, hanem azóta is minden magyart arra kötelez, hogy tegyen értük, hogy akár z életét is feláldozza a hazáért és a szabadságért.