Mássalhangzó törvények

1)Részleges hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik csupán egyetlen képzési mozzanat tekintetében hasonlítja magához a másikat

Zöngésség szerinti
Zöngéssé válás  népdal, versben
Zöngétlenné válás  dobszó, vízpont
Képzés helye szerinti: p, b ajakhang előtt álló „n” hangot „m”-nek ejtjük. Pl.: színpad, különben

2)Teljes hasonulás: ha két egymás mellett álló mássalhangzó közül az egyik teljesen magához hasonlítja a másikat.
Írásban jelölt: pl.: széppé, virággal (-vá,-vé,-val,-vel)
Írásban jelöletlen: pl.: anyja, bátyja, éljen

3)Összeolvadás: két különböző mássalhangzó egy harmadik hosszú mássalhangzóvá olvad össze. Pl.: játszik, látszik, barátság, költség

4)Mássalhangzó rövidülés: egy hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerülése esetén a hosszú mássalhangzót röviden ejtem
pl.: otthon, hallgat

5)Mássalhangzó kiesés: három egymás mellé kerülő különböző mássalhangzó közül az egyik az ejtés során kiesik
pl.: nézd meg, mondta


Forrás: magyar nyelvtan érettségi tételek | Érettségi

Itt elég jól levan irva minden.

Még várok megoldásokat

Mássalhangzótörvények

Amikor két vagy több mássalhangzó egymás mellé kerül, akkor speciális szabályok érvényesek rá. Ezek a mássalhangzó törvények.

Összeolvadás: két hangból születik egy harmadik: (kiáltja, kénje)

Hasonulás: Két hang (mássalhangzó) egymáshoz hasonul.
Teljes hasonulás:

Írásban jelölt: Két hang írásban egymáshoz hasonul: vízzel, gallyal

Írásban jelöletlen: A teljes hasonulás csak a kiejtéskor fedezhető fel: látja,állj
Részleges hasonulás:

Képzés helye szerinti részleges hasonulás: n + m,p,b;
n+ gy,ny,ty:
színpad, padka,tartson

Zöngésség szerinti részleges hasonulás:

zöngésedés:
zöngés mássalhangzó előtt zöngétlen mássalhangzó van a szóban: mondatokban
zöngétlenedés: Zöngétlen mássalhangzó előtt zöngés mássalhangzó áll: mondtam,tudtam

Mássalhangzó-rövidülés: Hosszú és egy rövid mássalhangzó egymás mellé kerül, ejtésben megrövidül: karddal,fallal

Mássalhangzó-kiesés: Három egymás mellett lévő mássalhangzó közül a középső (d vagy t betű) gyakran kiesik: mondta, hordta

Mássalhangzó-törvények:
1. zöngésség szerinti részleges hasonulás: ha egy szóban egy zöngétlen mássalhangzó után egy zöngés van, akkor kiejtésben a zöngétlen mássalhangzó zöngés párját ejtjük. Természetesen írásban nem jelöljük. Példa: mosdó, dobta
2. képzés helye szerinti részleges hasonulás: írásban nem jelöljük. Példa: azonban, színpad
3. írásban jelölt teljes hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzóból az egyik hasonlóvá lesz a másikhoz, tehát csak az egyiket ejtjük, a másik hangot csak írásban jelöljük. Példa: szállj, hagyja
4. írásban jelölt teljes hasonulás: két egymás mellett álló mássalhangzóból az egyik teljesen hasonul a másikkal, kiejtésben és írásban is. Példa: képpel, rázza.
5. összeolvadás: Két egymás mellett álló mássalhangzó helyett egy harmadikat ejtünk ki. Írásban nem jelöljük. Példa: tanítja, költség
6. mássalhangzó rövidülés: három egymás mellett álló mássalhangzóból ketto azonos, tehát hosszan írjuk, de csak röviden ejtjük. Példa: otthon, többre.
7. mássalhangzó kiesés: három egymás mellett álló különbözo mássalhangzó közül a középsot nem ejtjük. Példa: mondta