Ezt egyszer már kérdezted. Mi a gond a válasszal? A végén a szorzásokat végre tudod hajtani, ugye?

Egy töltés térereje k·Q/r²
Ha negatív a töltés, akkor a töltés felé mutat a térerő, ha pozitív, akkor pedig a töltéstől elfelé.
(Az irányt úgy lehet megjegyezni, hogy elképzelsz egy pozitív próbatöltést, hogy arra milyen irányú erő hatna. Két pozitív taszítja egymást, poz és neg pedig vonzza.)

Ha több is van egy egyenesben, akkor előjelesen össze kell adni. (Ha nem egy egyenesben néznénk, akkor vektorosan kell összeadni, de az neked nem kell.)

Mondjuk bal oldalon van Q₁, jobbra pedig Q₂

a) A kettő között a negatív Q₁-nek maga felé, tehát balra mutat a térereje, a pozitív Q₂-nek magától elfelé, tehát szintén balra. Ezért a térerősségek összeadódnak:
r = 0,3 m
(a következő képletben Q₁ és Q₂-nél az előjellel nem kell számolni, már felhasználtuk az előbb az irány kitalálására. Ezért raktam abszolút értékbe a negatív Q₁-et: |Q₁|)
E = k·|Q₁|/r² + k·Q₂/r² = 9·10⁹·(4·10⁻⁷ + 2·10⁻⁷) / 0,3² = ... N/C
Ez balra, Q₁ felé mutat.

b) Úgy tud 90 és 30 centi lenni a távolság, ha Q₂-től jobbra 30 centire nézzük a térerősséget.
Itt Q₁ térereje továbbra is balra mutat (Q₁ felé), Q₂-é viszont jobbra, elfelé Q₁-től.
Ezért ki kell vonni őket.
Bár Q₂ a kisebb, de ahhoz sokkal közelebb van a pont, ezért annak lesz nagyobb a térereje, abból vonjuk ki Q₁-ét. Az eredő irány jobbra lesz, mindkét töltéstől elfelé.
r₁ = 0,9 m
r₂ = 0,3 m
E = k·Q₂/r₂² - k·|Q₁|/r₁² = 9·10⁹·(2·10⁻⁷/0,3² - 4·10⁻⁷/0,9²) = ... N/C