Toplista
- betöltés...
Ha szívesen korrepetálnál, hozd létre magántanár profilodat itt.
Ha diák vagy és korrepetálásra van szükséged, akkor regisztrálj be és írd meg itt, hogy milyen tantárgyban!
TÖRTÉNELEM SOS!!!!
unknown
{ Elismert } kérdése
750
ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG A 17. SZÁZADBAN
1.Gyűjtsük vázlatpontokba Bethlen Gábor intézkedéseit!
2.Hogyan szilárdította meg Bethlen a hatalmát?
3.Milyen gazdasági-pénzügyi intézkedéseket hozott?
4.Mit takart a „deák széptudományok” kifejezés?
5.Hogyan történt a kultúra fejlesztése?
6.A reformációnak melyik irányzata jelent meg azzal, hogy morva mesterembereket fogadott be Erdélybe?
1.Gyűjtsük vázlatpontokba Bethlen Gábor intézkedéseit!
2.Hogyan szilárdította meg Bethlen a hatalmát?
3.Milyen gazdasági-pénzügyi intézkedéseket hozott?
4.Mit takart a „deák széptudományok” kifejezés?
5.Hogyan történt a kultúra fejlesztése?
6.A reformációnak melyik irányzata jelent meg azzal, hogy morva mesterembereket fogadott be Erdélybe?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Történelem
Válaszok
1
Noidea
{ Történész }
megoldása
1. Intézkedései
Fejedelmi abszolutizmust alakított ki (megnövelte a saját birtokait, háttérbe szorította a rendeket, stb.), visszaadta Nagyszebent a szászoknak, jó kapcsolatot alakított ki a törökkel, dinasztikus kapcsolatot alakított ki a brandenburgi választófejedelemmel (feleségül vette Brandenburgi Katalint), gazdaságpolitikájával és kultúrpolitikájával Erdély aranykorát teremtette meg, bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1621: nikolsburgi béke)
2. A törökkel jó viszonyt ápolt, így a segítségükkel szerezte meg az erdélyi fejedelmi címet.
3. Gazdaságpolitika
Bevételeit az állandó zsoldoshadseregre (hajdúk, végvári vitézek), várak megerősítésére, és a kultúra fejlesztésére fordította. Ezt regálékból (vámok, bányák, pénzverés, fejedelmi birtokok), monopóliumokból, adókból (városok, szászok, jobbágyok adója) fedezte. E mellett vámokkal védte a hazai termelést (merkantilista jelleg), és állami monopóliumokat vetett ki meghatározott termékekre (pl.: higany, méz, viasz, szarvasmarha), mellyel célja az volt, hogy minél több maradjon az országban. Az ipart is fejlesztette. A rendkívüli hadi szükségletet a céhek nem tudták ellátni, így gyakran bízott meg céheken kívülieket termeléssel. Külföldi bányászokat, kézműveseket (habánok=morva anabaptisták) az iparfejlesztés miatt, zsidókat a szabad kereskedelem folytatása miatt hívott az országba.
4. A „deák” a latinból átvett szó, mely alatt a tanulókat, diákokat értették. A latinul tanuló embereket nevezték így. Bethlen felismerte, hogy műveltséggel kell pótolni a belső erőforrások hiányát, ezért az oktatáspolitikát fejlesztette.
5. Kultúrpolitika
Az adóemelésekből fejlesztette a kultúrát, melyekből késő reneszánsz udvartartást hozott létre Gyulafehérváron itáliai építőművészek segítségével. Iskolákat alapított (pl.: gyulafehérvári főiskola), valamint támogatta a diákok külföldi tanulmányait (Apáczai Csere János hazatérésekor magyar nyelven tanított). Fejedelmi könytára is híres volt. Európa egyik leghíresebb nyomdásza (Misztótfalusi Kis Miklós) is a kultúra fejlesztése miatt került ki tanultan. Biztosította a szabad vallásgyakorlatot.
6. Az anabaptizmus (újrakeresztelők) jelent meg.
Fejedelmi abszolutizmust alakított ki (megnövelte a saját birtokait, háttérbe szorította a rendeket, stb.), visszaadta Nagyszebent a szászoknak, jó kapcsolatot alakított ki a törökkel, dinasztikus kapcsolatot alakított ki a brandenburgi választófejedelemmel (feleségül vette Brandenburgi Katalint), gazdaságpolitikájával és kultúrpolitikájával Erdély aranykorát teremtette meg, bekapcsolódott a harmincéves háborúba (1621: nikolsburgi béke)
2. A törökkel jó viszonyt ápolt, így a segítségükkel szerezte meg az erdélyi fejedelmi címet.
3. Gazdaságpolitika
Bevételeit az állandó zsoldoshadseregre (hajdúk, végvári vitézek), várak megerősítésére, és a kultúra fejlesztésére fordította. Ezt regálékból (vámok, bányák, pénzverés, fejedelmi birtokok), monopóliumokból, adókból (városok, szászok, jobbágyok adója) fedezte. E mellett vámokkal védte a hazai termelést (merkantilista jelleg), és állami monopóliumokat vetett ki meghatározott termékekre (pl.: higany, méz, viasz, szarvasmarha), mellyel célja az volt, hogy minél több maradjon az országban. Az ipart is fejlesztette. A rendkívüli hadi szükségletet a céhek nem tudták ellátni, így gyakran bízott meg céheken kívülieket termeléssel. Külföldi bányászokat, kézműveseket (habánok=morva anabaptisták) az iparfejlesztés miatt, zsidókat a szabad kereskedelem folytatása miatt hívott az országba.
4. A „deák” a latinból átvett szó, mely alatt a tanulókat, diákokat értették. A latinul tanuló embereket nevezték így. Bethlen felismerte, hogy műveltséggel kell pótolni a belső erőforrások hiányát, ezért az oktatáspolitikát fejlesztette.
5. Kultúrpolitika
Az adóemelésekből fejlesztette a kultúrát, melyekből késő reneszánsz udvartartást hozott létre Gyulafehérváron itáliai építőművészek segítségével. Iskolákat alapított (pl.: gyulafehérvári főiskola), valamint támogatta a diákok külföldi tanulmányait (Apáczai Csere János hazatérésekor magyar nyelven tanított). Fejedelmi könytára is híres volt. Európa egyik leghíresebb nyomdásza (Misztótfalusi Kis Miklós) is a kultúra fejlesztése miatt került ki tanultan. Biztosította a szabad vallásgyakorlatot.
6. Az anabaptizmus (újrakeresztelők) jelent meg.
2
- Még nem érkezett komment!