Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

FIZIKA SOS!

532
Hogyan tudom ezeket a feladatokat megcsinálni?
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
fizika, hőtan, belső, enegrgia, dolgozat
0
Középiskola / Fizika

Válaszok

4
Te? Sehogy...
0

Sajnos nem bírok mindent kiolvasni. Írj privit és megkérdezek pár ismerőst
0

Ez így túl sok és túl sokféle. Egyikről se tudsz semmit se? Az SOS-ből azt gondolom, hogy mindjárt dolgozatot írtok belőle. Válassz ki belőle egyet-kettőt, azokat megmagyarázom, arra van esély, hogy annyit megérts rövid távon.
1

1) I. főtétel:
Ez valójában az energiamegmaradást írja le.
Egy rendszernek van saját energiája (olyanok miatt van, mint hogy a részecskék állandóan rezegnek), ezt belső energiának hívják. A belső energia (E) két módon nőhet (ΔE): hőt (Q) közlünk a rendszerrel, vagy munkát (W) végzünk a rendszeren. Ezt az összefüggést írja lesz a hőtan első főtétele:
ΔE = Q + W

Izochor folyamat: ez egyszerűen azt jelenti, hogy a térfogat állandó.
Ekkor W=0, ezért ΔE = Q lesz ilyenkor.

Hogy lehet megjegyezni, hogy izochor folyamatnál a munka 0? Még korábban tanultátok, hogy ha egy tárgy F erő hatására s úton elmozdul, akkor F·s a végzett munka. Viszont ha a térfogat nem változik, akkor nincs mozgás, ezért a munka 0.

3) Kukta:
Az egyetemes gáztörvény szerint p·V/T állandó.
A kuktában a térfogat állandó, tehát olyankor p/T állandó. (Ez a Gay-Lussac-törvény egyébként.)
A kuktában víæ van a megfőzendő kajával, és fölötte vízgőz.
Ha melegítjük a kuktában a vizet és persze a vízgőzt is. akkor p/T = állandó miatt megnő a vízgőz nyomása is.
Nagy nyomáson pedig nehezebben forr el a víz, mert a nyomás "visszanyomkodja" az elszabadulni készülő vízgőz-molekulákat. Hivatalosan úgy mondjuk, hogy nagyobb lesz a víz forráspontja.
Ezért az étel (hús) a 100 fokosnál is melegebb vízben tud főni, puhulni, stb.
Ha nem kuktában főzünk, akkor 100 fokon elforr a víz, és akkor nem lenne miben főjön a hús.

4) Belső energia:
E = f/2·n·R·T
Mi ez az f, n, R? (A T a hőmérséklet Kelvinben, ezt gondolom nem kell magyarázni.)
Ez a képlet azt mondja, hogy az ideális gáz energiája abban van, hogy a gáz molekulája rezegni tud bizonyos irányokban. Mondjuk egy egyatomos gáz (pl. helium) a 3 tengely (x,y,z) mentén tud rezegni, ezt úgy mondjuk, hogy a szabadsági foka 3. A kétatomos gáz nem gömb, annak 8-ashoz hasonló alakja van, ezért x,y,z-n kívül tud még forogni is két tengelye mentén úgy, hogy változik az alakja. Ezért 5-féle mozgásban tud lenni energiája, a szabadsági foka 5. (Valójában még a két atom egymáshoz képest is tud vibrálni, ezért 5-nél több is lehet a szabadsági fok, de ezt hagyjuk.)

A képletben f a szabadsági fok jele.
Az oxigén O₂ kétatomos gáz. Ezért f = 5.
A gáz anyagmennyisége az n, mólban.
R az egyetemes gázállandó, ezt csak úgy megmérték. R = 8,314 J/mol.K

A feladat:
T = 27°C = 273+27 K = 300 K
n = 2 mol
f = 5
E = f/2 · n · R · T
E = 5/2 · 2mol · 8,314 J/mol.K · 300 K = ... J

5) Molekulaszám, normálállapot.

Az egyetemes gáztörvény általános képlete az, hogy p·V = n·R·T
Ebből tetszőleges gáz térfogatát ki lehet számolni, ha ismert a nyomás és a hőmérséklet. Nincs a képletben a gáz molekuláinak fajtájáról semmi, ami azért van, mert mindegy milyen molekula, ugyanakkora helyet foglal el adott nyomáson és hőmérsékleten.
Bevezették azt a fogalmat, hogy "normálállapot". Ez azt jelenti, hogy 0°C hőmérséklet és 100 kPa nyomás (valójában 101,3 kPa légköri nyomás, de egyszerűbb 100-zal számolni). Ha erre kiszámoljuk a képletből a térfogatot, 22,41 dm³ jön ki. Ezt érdemes megjegyezni, és akkor nem is kell a képlettel számolni.

Most tehát van 15 dm³ normálállapotú gáz. Ennek anyagmennyisége kevesebb 1 mol-nál, mert 1 mol-hoz 22,41 dm³ tartozik. Egyszerűen egyenes arányossággal számolható az anyagmennyiség:
n / 1 mol = 15 dm³ / 22,41 dm³
n = 15/22,41 mol = ... mol

Mennyi molekula ez? 1 mol-ban van 6·10²³ darab, ez tehát n·6·10²³ molekula.

Mennyi a belső energia?
Ehhez a szabadsági fokot kellene tudni. Többatomos gáz van megadva, annak legalább 5 a szabaságfoka. Ha 2-nél több atomja van, akkor legalább 6, de kétatomosnál is felmegy ez akár 7-ig is. Szóval nem lehet tudni.
Na most jól megkavartalak tuti Valószínű ilyeneket nem tanultatok, csak azt ,hogy kétatomos ideális gáznál f=5, úgyhogy azzal számolj:
E = f/2 · n · R · T
csak be kell helyettesíteni.
1