Légy jó mindhalálig című műhöz ilusztráció.

Könyvajánló– Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Önéletrajzi ihletésű regényében Móricz a debreceni kollégiumban töltött éveket dolgozza föl. A Légy jó mindhalálig a magyar irodalom legjobb ifjúsági regényei (mint például Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem; Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön) közé tartozik, és 14 éves gyerekek számára kötelező olvasmány, de ugyanakkor klasszikus nagyregény is, finom jelzéseivel, humorával a felnőtt olvasónak sok minden mást is elmond a korról és a lélekről.

Talán közelebbi rokonságban van Ottlik Géza művével, az Iskola a határonnal. Móricz belülről ábrázolja a félénk, becsületes és tehetséges gyereket, Nyilas Misit, bemutatja a kollégiumi életet, a gyerekek sokféle viszonyát, a tanórák rettegését és unalmát, és a századforduló Debrecenének polgárait. A Légy jó mindhalálig az önérzet regénye. Nyilas Misi apránként foglalja el a helyét a kollégiumi létben, megtanulja megvédeni magát a társaival szemben, és igazi barátokat is szerez. A történet elején, 1892 őszén megszeppent, és igen szegény gyerekként számolgatja a pénzét: a Csokonai-kötettel (amelyben ráadásul nem is a költő versei, hanem valamilyen róla szóló írás szerepel), és a nagy ambícióval vásárolt és beköttetett füzetlapokkal túlköltekezett, nem tudja kifizetni a mosónőt. Ám hamarosan kétféle munkája is akad, egy idős, vak tisztviselőnek hetente kétszer felolvas, és egy igen lusta és buta társát korrepetálja latinból és számtanból. A két feladat havi bevétele nem sok, de mégis több, mint amit a családja tud neki küldeni karácsonyra (mivel a gyerek vonatjegyére nincs pénzük). Misi aggódva gondol az otthoniak szegénységére, és visszaküldi a pénz dupláját. Ám épp a pénz miatt keveredik bajba: a vak tisztviselő megbízza, hogy tegyen meg bizonyos megálmodott számokat a lutrin, és a kisfiú többeknek is elfecsegi a dolgot. Mikor a következő héten kihúzzák az öreg számait, a gyerek nem találja az igazolószelvényt. Próbálja titkolni, de hiába. A tolvaj távoli ismerőse, Jancsi úr, egy dzsentri ficsúr, aki ráadásul Misi akaratlan közreműködésével egy kilátástalan jövőjű, rokonszenves, naiv fiatal lányt is elcsábít. A férfi valami megalázó feladatot bíz a gyerekre, de ő kitér előle és nem hajlandó elfogadni a pénzt sem. De Jancsi úr a zsebébe csempészi, és később megvádolja, hogy eladta neki a szelvényt. A regény utolsó fejezeteiben a kollégium tanári bizottsága faggatja a gyereket, megalázó kérdéseket tesznek fel neki, és Misi, aki kezdetben büszke volt a kollégiumra, eldönti, hogy nem akar többé odajárni. Az emberiséget akarja tanítani, költő akar lenni. Ezzel egyben Móricz írói hitvallását is kifejezi.