Biologia 8)

A rovarok osztálya Légy, A rovarok teste fejre, torra és potrohra tagolódik (6. ábra). A fejen végtageredetű szájszervek és érzékszervek találhatók. Látószervük összetett szem, csápjuk tapintó- és szaglószerv (7. ábra). A szájszervek az életmódnak megfelelően alakultak ki. Legősibb a rágó szájszerv. A szilárd táplálékot fogyasztó növényevőknek, mindenevőknek és ragadozó rovaroknak, valamint a lárváknak rágó szájszervük van. Az élősködő rovaroknak szúró-szívó, a lepkéknek a nektár kiszivattyúzására szolgáló szívó szájszervük van (8. ábra).

A pókszabásúak osztálya: A pókszabásúak osztályába tartoznak a pókokon kívül a skorpiók is. Testük fejtorra (előtest) és potrohra (utótest) tagolódik, a fejtoron lévő 4 pár járólábbal mozognak (3. ábra). Legtöbbjük szárazföldi ragadozó, szájszervük a csáprágó. Zsákmányukat méregmirigyük váladékával kábítják el. A pókszabásúak légcsövekkel és lemezes tüdővel lélegeznek. A fejükön pontszemeket viselnek (4. ábra). Általában közvetlen fejlődésűek, lárva­állapotuk tehát nincs.

A rákok osztálya: Tarisznyarák , A rákok döntő többsége vízi állat, a tengerek és az édesvizek lakója. Sokféle testfelépítésű rák van, ebben a fejezetben csak a legfejlettebb 10 lábú rákokkal foglalkozunk. A testük fejtorra és potrohra tagolódik, járólábaik a fejtorról erednek (1. ábra). Kitinpáncéljukat mész szilárdítja. A vizek aljzatán lépegetnek, de ha megijesztik őket, a potrohukat hirtelen a fejtor alá csapják, és nagy sebességgel elmenekülnek. Kopoltyúval lélegeznek, amely a fejtor páncélja alatt, védett helyen található. A rákok általában ragadozók vagy dögevők. Zsákmányukat az első pár lábon lévő ollóval ragadják meg, és rágó szájszervükkel darabolják fel. Fejlett összetett szemükkel elég jól látnak. A csápok szagló- és tapintószervek is egyben. A rákok petéből, lárva alak nélkül fejlődnek. A rákok osztályának hazai képviselője a folyami rák. A tengerpar­tokon gyakoriak a tarisznyarákok