A klasszicizmus általános jellemzõi
A stílus kialakulása egybeesett a felvilágosodás korának õszinte eszméinek megjelenésével.
Az antik mûvészet formáit, felfogását követõ mûvészet jött létre, melyre nagy hatással volt
a Pompejiben és Herculaneumban ebben az idõben zajló ásatások során megismert antik
mûalkotások szépsége. Az antik mûemlékek nem csak mûvészi megjelenésükkel hatottak,
hanem azokon keresztül az ókori életfelfogás is éreztette hatását.
A barokk és rokokó mozgalmasságával szemben a stílus fõ jellemzõi a nyugodtság és
fegyelmezettség.
Az építészetben az antik oszloprendek, a tümpanon alkalmazásával az egyszerû, harmonikus homlokzatok és belsõ terek érvényesültek.
A festõk gyakran ókori történelmi eseményeket, mitológiai témákat dolgoztak fel, melyek
szereplõi többnyire színpadias elrendezésûek. A festõi stílusra az éles kontúrok és a sima
ecsetkezelés jellemzõ. Pl. id. Markó Károly: Visegrád címû festménye.
A szobrászok is gyakran merítettek témát az antik mitológiából. A túlságosan idealizált
ábrázolás miatt az alakok azonban nem közvetlenek és életszerûek.
A mozdulatok túlságosan színpadiasak, a testek valószerûtlenül arányosak és a többnyire
márványból készült szobrok tökéletesen simára csiszoltak. Ferenczy István szobra, ,,A
szépmûvészetek kezdete” (Pásztorlányka) megformálása is kitûnõen megfelelt a klasszicizmus antik kultúrát tisztelõ ízlésének.