A kondenzátor kapacitása fordítottan arányos a lemezek távolságával, hisz
C = ε·A/d

Most magyarázat nélkül mondhatnám azt, hogy azzal, hogy beteszünk d/4 vastag rézlemezt, lecsökkentjük a "légrést" d-ről d·3/4-re, ezért a kapacitás a 4/3-szorosára nő, vagyis 800 pF lesz.

De magyarázom is:
Ahogy betesszük a rézlemezt, azzal a kondenzátort két sorba kötött kondenzátorrá alakítottuk.
Sorba kötött C₁ és C₂ kondenzátorok kapacitása így alakul:
1/C = 1/C₁ + 1/C₂
vagyis C=ε·A/d, C₁=ε·A/d₁ és C₂=ε·A/d₂ behelyetesítéssel (vagyis azonos lemezfelűletű, különböző vastaságú kondenzátorokat nézve) és ε-nal való egyszerűsítéssel ez lesz:
d/A = d₁/A + d₂/A
d = d₁ + d₂

Szóval az az érdekesség jön ki, hogy ha sorba kötünk két kondenzátort, az pont olyan, mintha csinálnánk egyetlen vastagabbat, ahol a vastagságok összeadódnak.
Szóval ez: -||--||- ilyenné alakul: -|  |-

Na most ez: -||--||- valójában ugyanaz, mint ez: -| || |-, vagyis mintha a két szomszédos fegyverzet közötti drót nulla vastag lenne. És pont ilyen lesz most is, amikor rézlemezt teszünk a fegyverzetek közé.

Ha nem érthető valami, szólj.