Szia! Nem tudom, hogy így gondoltad-e.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy bárány, Bodzának hívták.
Minden nap kiment társaival és legjobb barátjával, Barkával a legelőre. Elkísérte őket a juhász és Bodri a fehér puli kutya is. Bodza és Barka imádott a mezőn futkorászni és friss fű után nézni, távolabb a többiektől. Bodri nem szerette, ha egyedül kirándulni indulnak. Ha el akartak menni, elkezdte őket ugatni, és csipkedni. Egyik nap is pont kint voltak a mezőn. Észrevették, hogy a juhász és Bodri is egy fa tövében alszik. Elindultak hát világot járni. Nem jutottak messzire, ugyanis hamar szembe találták magukat a farkassal. Nagy, fekete farkas volt ez, nagyon megijedek. Iszonyú bégetésbe kezdtek, amit Bodri is meghallott. Segítségükre sietett és elkergette a gonoszt. A bárányok nagyon kikaptak, amiért elmentek a nyájtól. Egyetlen szerencséjük az volt, hogy Bodri még hallotta őket. Így nem váltak vacsorává. Megígérték, hogy többször nem fognak ilyenekkel próbálkozni.
Ha a barátok messzebb jutottak volna, talán az én mesém is tovább tartott volna.





Tanulság: Attól, hogy nem látják, a szabályokat be kell tartanunk, mert hatalmas bajba kerülhetünk.
Ez vonatkozhat most az iskolára, ha nincs ott a tanár és valami rosszat csinálunk. Később pedig akár az utakon, a szabályok ugyan úgy érvényesek és saját és mások biztonsága érdekében kell őket betartani, nem azért, mert ott a rendőr.

bocsi azt elfelejtettem odaírni hogy a témája a megváltozott világ

Egy másik világ

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. A szülei szerették, nagyszülei rajongtak érte. Lili, mert így hívták a kislányt kitűnően tanult mindenki nagy örömére. Egy pénteki napon Lili elfelejtett leckét írni, és a tanára szomorúan írta be a naplóba az elégtelent. Majd vasárnap elmondom. Igen, vasárnap bevallom a szüleimnek, hogy nem figyeltem oda. Este álomba sírta magát. Álmában olyan világba járt, ahol a tárgyaknak is lelkük volt. Az íróasztal barátságosan dörmögte:
-Gyere Lili, írj a hátamon. Minél szebben írsz, az én lelkem annál vidámabb lesz.
- Ó, nem Lilike! Gyere rajtam pötyögd le a házi feladatodat.- kérte a laptopja úgy, mint egy jó kis játszótárs.
- De hiszen Jutka néni már egyest adott érte. - szomorkodott Lili.
- Nem eszik olyan forrón a kását, te kisleány!-szólt bele a beszélgetésbe az ágy. Majd meglátod, hogy az osztályfőnököd megbocsájt neked, ha utólag, a nagy elégtelen után is nekidurálod magadat és pótolod a fogalmazást, amit elfelejtettél megírni. Ezért én most kivetlek magamból. -mondta az ágy, és Lili már a parkettán találta magát.
- Mi történt kicsikém? Puffanást hallottam a szobádból. Nem szoktál ilyen korán felébredni kislányom. - lépett be édesanyja Lili szobájába. Még csak hajnali 5 óra van, ráérsz még egy órácskát aludni, mielőtt iskolába mennél.
- De ma nincs is iskola édesanyám. - hajtotta le szomorúan a fejét Lili.
- Drága életem. El vagy tévedve. Ma péntek van. Pihenj vissza, egy óra múlva szólok neked, hogy készülődj.
- Köszönöm. -suttogta meghatottan a kislány.
Édesanyja nem tudta, hogy az ágynak, amely kivetette magából. az íróasztalnak és a laptopjának köszönte meg Lili a kedvességüket. Azt, hogy figyelmeztették őt.
- Mesét kell írnom. Most már könnyű lesz, hiszen rólatok írom a sztorimat. -mosolygott boldogan Lili.
Nem válaszolt senki: sem az ágy, sem az íróasztal sem a laptop. De Lili tudta, hogy vigyáznak rá és ők is boldogok, mert szép: nem csak ez, hanem az a másik világ is.