Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Valaki segítsen könyörgöm

23
Infobol kell megcsinalni ezt a feladatot egy Word dokumentumba. Viszont én nagyon lemaradtam és nem sikerült. Nagyon sürgős kérlek segítsetek

Ebben a szövegben:

Átalakuló világváros sokasodó gondokkal

Hazánk lakosságának egynegyede, két és félmillió ember a fővárosban vagy annak közvetlen
környezetében él. Ha Budapest megfelelő életminőséget tud biztosítani lakossága számára,
turistákat és tőkét tud magához vonzani, akkor a közép-európai régió vezető központja lehet.
Ehhez azonban a leromló állapotú városrészek rendezése, a közlekedési problémák megoldása
és az európai üzleti-pénzügyi folyamatokba való erőteljesebb bekapcsolódás szükséges.
A főváros népességszáma 1980-ig a természetes szaporodás és a bevándorlás miatt
növekedett. Az 1980–90-es években viszont fogyatkozott a népessége, lakói közül sokan a
várost körülvevő kisebb településekre költöztek. A 2000-es évtized második felétől azonban
újra emelkedni kezdett a főváros lakosságszáma. Hogy megértsük a népességszámváltozásának
az okait, meg kell ismerkednünk a város szerkezetével is.
Két évezred a Duna partján
Fővárosunk területén már több ezer éve kisebb települések alakultak ki a terület kedvező
földrajzi adottságai miatt. A Budai-hegység és a Pesti-síkság találkozásánál (a Margit-sziget és a
Gellért-hegy között) lehetett könnyen átkelni a folyón. Így itt keresztezték egymást a Duna
mentén haladó észak–déli és a Kárpát-medencét átszelő kelet–nyugati irányú kereskedelmi
útvonalak. Budát, Pestet és Óbudát 1873-ban egyesítették, ettől kezdve beszélhetünk
Budapestről. A város az első világháborúig hatalmas növekedésen ment keresztül, igazi
világvárossá fejlődött. Ekkor alakult ki mai szerkezete (sugárutak, körutak, terek) és ekkor épült
számos, a mai városképet meghatározó épület is. 1950-ben 23 környező település
hozzácsatolásával érte el a város mai kiterjedését, 1994 óta 23 kerület alkotja.

Buda és Pest fejlődése a 19. század közepéig

Időszak Buda Pest
Római kor Aquincum (katona- és polgárváros) katonai őrhely
Árpád-kor 13. század: kővár, városi jogok mezőváros, tatár pusztítás
14–15.század királyi székhely, kulturális szerep mezőváros, növekvő gazdasági szerep
16–17.század 1541–1686 török uralom, fürdők török uralom, visszaesés
18. század lassú fejlődés gyors fejlődés
Reformkor lassú fejlődés az ország gazdasági, kulturális központja
Nagyvárosi övezetesség
A főváros szerkezeti modellje legegyszerűbben koncentrikus körökkel ábrázolható. Ezek persze
nem szabályos körök, mert a domborzati és közlekedési viszonyokhoz igazodnak. Ezért az övek
a pesti oldalon szabályosabbak, mint a budain.

Agglomeráció

Bármely irányból érkezünk is Budapestre, először a várost körülvevő elővárosok során, az
agglomeráción kell áthaladnunk. Családi házas zónák és lakóparkok váltják egymást, amelyek
lakói többnyire a fővárosban dolgoznak, az ottani szolgáltatásokat veszik igénybe (vásárlás,
szórakozás, oktatás, egészségügy). Ezért e településekről reggelente óriási autóforgalom indul
a belvárosba, délután pedig az ellenkező irányba, lakossága naponta ingázik.

Munkahelyöv

A munkahelyövben épültek ki a 19–20. században a nagy helyigényű gyárak, raktárak, vasúti
létesítmények. Nagy részük a 20. század végére elavult vagy elvesztette a szerepét, így a
terület a főváros „rozsdaövezetévé” vált. Már megindult a felújításuk, új funkciójukkal
bekapcsolódnak a modern nagyváros életébe. Felújításra szorulnak a belső lakóöv évszázados
bérházai is. Ahol ez sikeresen megvalósult, ott a városrész központi helyzete, modern lakásai,
változatos vásárlási vagy kikapcsolódási lehetőségei vonzerőt jelentenek.

Városmag

A felújított városrészek népességszáma nő. A pesti oldal belvárosa az V. kerület, a városmag.
Közigazgatási, pénzügyi és kereskedelmi szerepe mellett sok turistát is vonz. A budai
városrészek központja a Várnegyed, közigazgatási, kulturális és idegenforgalmi szerepe
kiemelkedő.
A főváros központúság problémája
Magyarország településhálózatának egyik problémája a túlzott főváros-központúság.
Népességben vagy gazdaságban betöltött túlsúlya aránytalanul nagy. A főváros hazánk GDP-
jének 40%-át állítja elő. A hazai tőkebefektetések nagy része is ide irányul, de Budapest a
határokon túlról is képes tőkét vonzani, pénzügyi, kulturális és idegenforgalmi szerepe pedig
egész Kelet-Közép-Európában meghatározó.

Példák az ipari területek megújulására
Millenáris kulturális központ (Ganz Villamossági Művek)
Nemzeti Színház (vasúti raktárak, műhelyek)
Művészetek Palotája (vasúti raktárak, műhelyek
Bálna (Közraktár)
Dorottya-udvar (katonai egyenruhagyár)
Óbudai Gázgyár
Haller Garden (ipartelep)
Aréna Pláza (Ügető)
MOM Park (Magyar Optikai Művek)
WestEnd City Center (vasúti raktárak, műhelyek)
Sárkány Center (Kőolajipari Gépgyár)
Élhető a főváros?
A főváros által nyújtott előnyökért cserébe a lakosságnak számos nagyvárosi problémával kell
megküzdenie. A belső városrészekben európai összehasonlításban rendkívül kicsi a
zöldfelületek aránya. A Budai-hegység és a pesti külvárosok erdői, rétjei pedig gyakran a
lakóingatlanok terjeszkedésének áldozatául esnek.
Az M0 autópálya legnagyobb részének kiépülésével a városon áthaladó forgalom jelentősen
csökkent. A városon belüli és az agglomerációból érkező autóforgalom azonban továbbra is
óriási terhet jelent Budapest lakosságának. Ennek kezeléséhez a négy metróvonal mellett a
HÉV és a városi vasútvonalak fejlesztésére is szükség van. Az utóbb időben kiépült P+R
parkolók a városba autóval érkezőket a városon belül a tömegközlekedés igénybevételére
szeretnék rászoktatni. A belvárosi közlekedési és parkolási gondok enyhítését szolgálhatja a
városi kerékpározás kiterjesztése és a behajtási díj („dugódíj”) bevezetése is. Ma már

elsősorban nem az ipar, hanem a közlekedés okozza a levegő szennyezését, mint ahogy ez a
zajszennyezés fő forrása is.
Összefoglaló kérdések, feladatok
Milyen szerepe volt a főváros kialakulásában a természeti adottságoknak?
Hogyan válhatott Budapest fővárossá, majd világvárossá?
Milyen szerepe van az egyes öveknek a város gazdasági életében?
Mely városrészeket mutatnád meg külföldről érkezett barátodnak?
Fogalmak
Buda • Pest • Óbuda • kerület • agglomeráció • előváros • ipari öv • külső lakóöv •
munkahelyöv • belső lakóöv • belváros • városmag • nemzetközi szerepkör • városi problémák
• világváros




Ez lenne a feladat:
Feladatok:
1. Alkalmazzon a szövegben automatikus elválasztást! Igazítsa sorkizárttá!
2. Tagoljuk címsorokkal a dokumentumot az ábrának
megfelelően! (Az ábrán a címsorok szintje a behúzás
mértékének megfelelően rendre Címsor 1, Címsor 2,
Címsor 3.)
Címsor 1: Betűtípus: Times New Roman, 16 pt,

Betűstílus: félkövér
Betűszín: Sötétkék,
Középre zárt
Térköz: Előtte: 24 pt, Utána: 12 pt,
Címsor 2: Betűtípus: Times New Roman, 14 pt,

Betűszín: középkék,
Behúzás: Bal: 1,25 cm,
Térköz: Előtte: 14 pt, Utána: 12 pt,
Címsor 3: Betűtípus: Times New Roman, 12 pt,

Betűszín: Világoskék,
Behúzás: Bal: 2,5 cm,
Térköz: Előtte: 8 pt, Utána: 6 pt,
3. Állítsuk be a felső margót 2,5, a többit 3,0 cm-re!
4. Alakítsuk ki az élőfejet és az élőlábat a következőképpen: Az első oldalon ne legyen sem élőfej,
sem élőláb! A páros oldalakon a Világvárosok szó, a páratlanokon a Budapest szó legyen! Az
oldalszám kerüljön az élőlábba! A páros oldalakon az élőfejet és élőlábat balra, a páratlan
oldalakon jobbra zárjuk!


Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
Kerlek, sos
0
Középiskola / Informatika

Válaszok

1
A feladatot e-mailban oldottuk meg.
0