Szerintem több üzenete is van. Az egyik az, hogy nem a versengés és a verseny eredménye számít annál, hogy az ember mikor érzi jól magát, hanem a közösségbe tartozás. A másik az, hogy összefogással lehet elérni bármit is.

Vagy inkább arról szól, hogy ne akarj mindenkinek jót tenni, mert ha megpróbálod, úgyis te leszel a gonosz a végére... Ugyanis a tanárnő nagyon szépen elmondta, hogy a kevésbé tehetséges gyerekeket sem hajtotta el, mert így ők is élvezhetik a sikereket, és, ha másnak nem is, látványelemnek tökéletesen megfelelnek, a "playback"-et pedig be kell gyakorolni, hogy ne legyen elcsúszás, így ők is dolgoztak a sikerért, nem is keveset. Az más kérdés, hogy ez versenyszempontból mennyire etikus/szabályszerű, a film úgysem azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy mindig játssz a szabályok szerint. Arról nem is beszélve, hogy ha a rossz hangú diákoknak nem engedi, hogy énekkarra járjanak, akkor megy a hiszti, hogy miért nem engedi őket, szóval a tanárnő részéről (aki feltételezhetően elhivatottságból, így örömmel csinálja ezt az egészet) mindenképp vesztes-vesztes helyzet generálódik.