Keresés

Keresendő kifejezés:

Toplista

Toplista
  • betöltés...

Segítség!

Ahhoz, hogy mások kérdéseit és válaszait megtekinthesd, nem kell beregisztrálnod, azonban saját kérdés kiírásához ez szükséges!

Irodalom

20
Sziasztok! Valaki tudna írni egy vázlatot a "dráma műneméről" ?
Előre is köszönöm.
Jelenleg 1 felhasználó nézi ezt a kérdést.
0
Középiskola / Irodalom

Válaszok

1
Az epika és a líra mellett az irodalom harmadik műnemea dráma (a dráma görög eredetű szó: cselekvést jelent). Tárgya a külvilágból merített esemény, eseménysor. A történéseket, a szereplők gondolatait, jellemző tulajdonságait, egymáshoz való viszonyátaz alakok cselekedeteiből, a párbeszédekből (dialógusok) és magánbeszédekből (monológok), valamint a taglejtésekből (gesztusok) ismerjük meg. A drámaíró tehát nem elbeszél egy történetet, mint az epikus, hanem megjelenít: hőseitbeszélteti és cselekedteti.

A dráma eredetileg színpadra szánt alkotás. A dráma és a színpad kapcsolatából következik, hogy a drámai művekből hiányzik a tárgyleírás, a táj- és környezetrajz, a külső jellemzés; mindezeket rövid, zárójeles szerzői utasítások, a díszletek, a kellékek és a színpadon látható színészek pótolják.

A drámai alkotások – a reneszánsz kortól kezdve – felvonásokra, nagyobb szerkezeti egységekre tagolódnak; a felvonások egy-egy zártabb cselekményegységet foglalnak magukban. A jelenetek kisebb szerkezeti egységek a felvonásokon belül. Lényegük a színpadon lévő szereplők számának változása, alapjuk vagy a színhely változása, vagy valamelyik szereplő színpadi megjelenése, illetve távozása.

Dráma: a hagyományos műnemek egyike, eredetileg színpadra szánt alkotás; az eseménysort, a szereplők jellemét, gondolatait, egymáshoz való viszonyát az alakok tetteiből és dialógusaiból, monológjaiból ismerjük meg. A drámai cselekmény egy adott, feszültséggel terhes szituációból (alaphelyzet) bontakozik ki, amely meghatározza a szereplők magatartási lehetőségeit: akcióra, drámai harcra késztet. A drámai cselekmény középpontjában gyakran az ellentétes célokat (eszméket, értékeket) képviselő hősök összeütközése, konfliktusa áll. Mivel minden szereplő valamiként állást foglal az összeütközésben, a dráma emberi magatartásokat szembesít kiélezett helyzetben. Két alapműfaja, a tragédia és a komédia az ókori görög drámában különült el, később más műfajai is kialakultak. Szerkezete a görög tragédiák nyomán: 1. expozíció (az alaphelyzet ismertetése), 2. bonyodalom (elkülönítő mozzanatai: a válság vagy krízis), 3. késleltetés (retardáció), 4. katasztrófa (a tragédia végkifejlete, lezárása).

Jelenet: a dráma kisebb szerkezeti egysége a felvonáson belül. Lényege a színpadon lévő szereplők számának változása.

Felvonás: a dráma szerkezeti egysége, egy-egy zárt cselekményegység.

Kellék: a színpadi játékban használt tárgy.

Díszlet: színpadon, filmen a színhelyet megjelenítő építészeti elemek, tárgyak összessége.

Szerzői utasítás: szövegegység a drámában, amelyben a szerző az előadásra vonatkozó elképzeléseit vázolja.

Monológ: magánbeszéd, a dráma szereplőjének önmagához (közvetve a közönséghez)intézett szövege, amelyből a néző megismerheti a szereplő lelkiállapotát, legbensőbb viszonyát az eseményekhez.

Dialógus: párbeszéd (gör.); főképp a drámai művekre jellemző közlésforma, de epikai művekben is megtalálható.



ha segítettem jelöld megooldásként
0