1. Melyik alliteráció készíti elő a vers hangulatát az első szakaszban?
hullva - hazajön
Föl-földobott - földedre
kő - kicsi

2. Miben látod a vers legfőbb szemléltető eszközét?
Egyrészt az időmértékes és ütemhangsúlyos verselésben, másrészt
a két sorban páros tiszta rímet egy rímtelen sor követ.

3. Milyen ellentét érzékelteti a Nyugaton megcsodált fejlődés s az itthoni földhözragadtság közti különbséget?

Messze tornyokat látogat sorba,
lehull a porba

4. Milyen ellentmondást fejez ki a -Mindig elvágyik s nem menekülhet- sor?
Ady vágyik a szabadságra, a kultúrára és kulturáltságra, a szabad költészetre, de a honvágy, a hazaszeretet akadályozza az elmenetelét.

5. Miért érezzük a vers csúcspontjának a negyedik versszakot?
A hazaszeretet legerősebb kifejezése: történjen bármi (harag, hűtlenség, gond melyért szomorúan magyar) a tiéd vagyok. /Kicsit a Szózathoz hasonlítom: Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned, halnod kell/

6. Milyen egymással ellentétes érzelmeket fejez ki ez a versszak?
Hiába ostorozza az övéit, hiába haragszik, hiába szomorú, a hazaszeretet mindent felül ír.

7. Az utolsó előtti szakaszban visszatér a verskezdő kép, de az első változathoz képest módosul a versszak - Milyen fokozás rejlik ebben a módosulásban?

Szimbólum: Ady a földobott kő, melyet a gravitáció akarat-függetlenül vonz a hazája.
Ráüt. rá hasonlít
ráüt, mert elmaradott.

8. Mivel fejezi ki a vers beszélője a két utolsó versszakban azt, hogy nem tud ellenállni a szívében uralkodó hazaszeretetnek?

Százszor is, végül is.

A hazafi mindig hazatér. A hazaszeretet mindent legyőz.