Az 1946 és 1991 közti időszakban az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) - között kialakult, tényleges háború nélküli, de a harmadik világháború veszélyét (és az atomfegyverek bevetését) folyamatosan magában hordozó ideológiai, fegyverkezési, kulturális, gazdasági, és politikai összecsapást illetve rivalizálást nevezzük hidegháborúnak.
A kifejezés érzékletesen mutatja meg, hogy miről is volt szó valójában: elhidegülésről, elzárkózásról, a másik fél folyamatos megfigyeléséről és a versengésről minden létező területen. A két nagyhatalmi tömb 44 éven keresztül versengett egymással (egészen a Szovjetunió felbomlásáig) és több alkalommal is előfordultak köztük kisebb – nagyobb katonai konfliktusok. Ilyen volt például 1949 –ben Berlin kapcsán, 1950-53 közt Koreában, 1956 –ban Szuezben, 1962 –ben Kubában, 1962-1973 közt Vietnámban, 1979 –ben Irán kapcsán, 1975-76 –ban az angolai polgárháború miatt, 1979-1989 közt Afganisztánban, 1983 –ban Nikaragua kapcsán. A hidegháború alatt több csúcstalálkozó is létre jött. Pl.: Genfi csúcstalálkozó: 1985 november 19-21. Reagan - Gorbacsov. Kulcsfontosságú volt az 1989 december 2-3 -án Máltán megtartott Bush-Gorbacsov csúcstalálkozó, melyen Gorbacsov egyértelműen kijelentette, nem fogja gátolni a Kelet-európai országokban az átalakulás és a Szovjetuniótól való elszakadás törekvéseit. Ezzel hivatalosan is megtörténhetett a rendszerváltás Kelet-Európában, elhárult a szovjet katonai beavatkozás és az ebből esetlegesen kialakuló világháborús helyzet veszélye. A Szovjetunió beletörődött a Varsói Szerződés szétesésébe, mely hivatalosan 1991 február 25-én következett be. Így a máltai csúcstalálkozó után 1990-ben Csehszlovákiától Bulgáriáig minden Kelet-európai államban megrendezhették az első szabad választásokat. A KGB megszűnt 1991-ben, szerepét új szerevezetek vették át, például az SZVR (Szluzsba Vnyesnyej Razvedki), vagyis Külföldi Hírszerzési Szolgálat és a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) azaz katonai hírszerzés.