Én ezt találtam! Innen válaszd ki ami szerinted fontos lehet!
a. észelvűség; a tudat rendező szerepének hangsúlyozása; ismeretelméleti kiindulópontként az értelmi kategóriák, fogalmak megjelölése;
b. a reformációhoz közel álló katolikus vallási irányzat a 17-18. században;
c. vallási felfogás, amely szerint Isten létezik, megteremti a világot, de utána magára hagyja, és nem vesz részt dolgaiban;
d. a 18. század végének, 19. század elejének jellemző stílusa; kiemelkedő jegyek: érzelmesség, érzelgősség, vallomásszerűség, önstilizálás;
e. ismeretelméleti irányzat, amely az ismeretek forrását egyedül a tapasztalatban látja.

A művészet zárt, arisztokratikus jellege meggyengül, az irodalom demokratizálódik, a demokratikus harc eszköze lesz, a központok a főúri udvarok helyett az irodalmi társaságok, klikkek, kávéházak, a sajtók lesznek.

A nagyepikai műfaj. Különböző változatai léteznek. A regényvilágot többnyire harmadik személyű, objektív előadás mód hozza létre, tere, ideje fikcionált, de utánozhatja a valóságot, a teljességre törekszik. Levélregény: Montesquieu: Perzsa levelek; fejlődésregény: Goethe: Wilhelm Meister tanulóévei; tézisregény: Voltaire: Candide vagy az optimizmus; polifonikus regény: Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés stb.

Egyrészt a polgárosodással megjelent az olvasóközönség, amely szórakoztató, hosszabb történetekre vágyott, másrészt a regény volt legalkalmasabb az eszmék kifejtésére, magyarázására.

a. Voltaire eredeti neve;
b. 1726-ban ebbe a hírhedt börtönbe zárták;
c. a filozófus tételével - "a világ a létező világok legjobbika" - vitatkozik, cáfolja a Candide-ban;
d. Candide szerelme;
e. a regény utolsó szavai.

a.Tiziano
b. Ágis tragédiája
c. Herder


Szerzők, alkotók Művek, alkotások
Diderot Az apáca
Rousseau Vallomások stb.
Pollack Mihály Magyar nemzeti múzeum
Diderot, d' Alambert Enciklopédia
Rousseau Értekezés a tudományokról és a művészetekről
Johnathan Swift Gulliver utazásai
William Blake A tapasztalás dalai
Pascal Gondolatok
Descartes Értekezés a módszerről
Swift Szerény javaslat


Minden jó válasz elfogadható, itt egy változatot közlünk.
1760-tól élt itt Voltaire. A jogsértések elleni harc főhadiszállása, írók, filozófusok, államférfiak, sőt, uralkodók zarándokhelye. Voltaire ugyan betegen, de dolgozik: röpiratokat, leveleket, történeti munkákat ír. Drámák is készülnek, melyeket saját színháztermében mutat be. Igyekszik megvalósítani a Candide-ban javasolt életformát: földet művel, ipart telepít. Itáliából találkozhatott Casanovával, Metastasióval, Goldonivel; a németek közül Klopstock, Lessing, aki fiatalon bálványozza, majd összetűzésbe kerül vele.

a. Pascal; b. Horatius, jelentése: Merj gondolkodni!; c. Herder; d. Goethe; e. Hegel; f. Goethe; g. Montesquieu; h. Voltaire

a. versgyűjtemény, antológia;
b. a versek sententia része tartalmazza a gondolati részt, míg a pictura a leíró részeket jelenti;
c. soráthajlás


Elemzés

Blake: A tigris

Wiliam Blake költészete már nem a felvilágosodás jegyeit viseli magán, hanem a szentimentalista vonásokat mutat. Blake költészetét az angol romantika egyik legjelentősebb előzményeként tartják számon.
A vers A tapasztalás dalai központi műve. Az ártatlanság dalai a romlatlan tisztaság létállapotáról szólnak, amelyet a gyermeki lelkülettel azonosítanak. A tapasztalás dalai ennek a romlatlan lelkületnek az ellentét ábrázolják. Az ártatlanság és a tapasztalás állapotai nem különülnek el egymástól, hanem egyszerre alkotják az emberi lélek két oldalát.
A kötetben is megfigyelhető ez a kettőség, mert számos költeménynek megtalálható a lélek másik állapotát megjelenítő párja. A tigris párverse az A bárány, amely állat az ártatlanság, a tisztaság s egyben Krisztus jelképe. Ezzel szemben a tigris a bűn, a rossz allegóriája. Az ellentétezés nemcsak a kötet szintjén, hanem az egyes verseken belül is érvényesül.
A tigrist félelmetességén és titokzatosságán túl jellemzi, hogy elválaszthatatlanul összefonódik a tűz képzetével. A tűz felbukkanása egyrészt a pusztítás képzetét kelti ("gyilkos terrorod"), másrészt a tűz és a pokol fogalmi érintkezése miatt utalásszerűen ördögivé formálja a tigris alakját. A másik fontos tényező, mely a tűz fogalmi körét árnyalja, hogy a vers fénynélküli, nem jelenik meg. Ez azért van, mert a fény isteni princípium.
A cím ellenére mégsem a tigris a vers legfontosabb szereplője. A szöveg kizárólag kérdő mondatokból áll, amelyek nem a tigrisre, hanem alkotójára vonatkoznak. Az első versszak harmadik sorából kitűnik, hogy a tigris, a bűn létrehozását a lírai én halhatatlan, természetfeletti alkotónak tulajdonítja.
Az ötödik versszak már új kérdést vet fel: az alkotó szándékait kutatja. Arra kérdez rá, elégedett-e művével, tényleg a bűnt akarta-e megteremteni. "Aki, a Bárányt, az csinált?" Az egész vers ezt a kérdést készítette elő. Azonban erre a kérdésre nem születik határozott válasz. A felmerülő kérdések azonban nem az Isten ellen lázadó emberé, hanem az isteni titok mélyértelműségén megrettent hívőé.



II. rész

Mikor volt a felvilágosodás fénykora? Honnan származik az elnevezés, és mikor született?
A felvilágosodás, bár 1700 táján bontakozott ki, fénykora mégis 1760-tól kb. 1830-ig tartott. Az elnevezés meglepően nem későbbi korokban született (gondoljunk csak arra, hogy a mai korral sem tudunk mit kezdeni, nevezzük posztmodernnek, posz-posztmodernnek). A felvilágosodást szinte valamennyi európai nyelv olyan kifejezéssel illeti, amelyben a fény, a világosság jelentésű szó a meghatározó.
(5. pont)

Kinek kedvezett a felvilágosodás? Társadalmi rétegre gondoljon! Miért?
A felvilágosodás a polgárosult nemességnek kedvezett. A polgárság a városok megerősödése óta folyamatosan emelkedett fel. A tisztánlátás igénye növekedett, az ember nagykorúságának vágya nőtt. A piacon bővültek, és a művészek már nem szűk körnek alkottak.
(3 pont)

Fiatalkorában biztos olvasta a Robinzon Crusoe-t és a Gulliver utazásait. Kik az említett művek szerzői, és milyen nemzetiségűek? Hogyan közvetítik a fent említett művek a felvilágosodás eszméit?
Daniel Defoe a Robinzon szerzője, Gullivert pedig Jonathan Swift írta. Mindkét szerző angol.
A Robinzon a természethez közel kerülő (akaratán kívül) civilizált ember magasabbrendűségét és túlélését ünnepli. Gulliver utazásain ismeri meg önmagát (az embert).
(6 pont)

Ki a kakukktojás? Miért?
Montesquieu, Voltaire, Candide, Rossuea, Goethe
Candide a kakukktojás, mert az egy Voltaire mű címe.
(2 pont)

Milyen kapcsolatban van a szentimentalizmus a klasszicizmussal és a romantikával?
A szentimentalizmus keretében az írók és a költők rést ütöttek a klasszicizmus szigorú szabályai falán, s az emberi érzelemvilág addig rejtett mélységeinek feltárásával a leplezetlen szubjektivitás társadalmi célzatú felhasználásával a romantika számára nyitottak utat.
(4 pont)

Ki a szerző?
Szerző Mű címe
Diderot A drámai költészetről
Rousseau Az új Heloise
Johann Gottfried Herder Osszian költeményei
Érzelmes utazás
Johann Wolfgang Goethe Werther szerelme és halála
Bernardin de Saint-Pierre Tanulmányok a természetről
(6 pont)

Mi a felvilágosodás jelszava és kitől származik? Ókori szerzőre gondoljon!
Horatius biztatása: "Sapere aude" Merj gondolkodni!
(3 pont)

Mit a különbség az empirizmus és a racionalizmus között? Melyik korra volt jellemző e két kiindulópont?
Bacon (1561-1626) és Locke (1632-1704) dolgozták ki az empirikus ismeretelméleti módszert. A szó görög eredetű, 'tapasztalat', 'ismeret' jelentése van. A felfogás szerint a világ (tudományos) megismerése a tapasztalatokon nyugszik; ezeket kell ésszerűen feldolgozni. Az igazság próbaköve a kísérlet. Ismereteink végső forrása az érzékelés, módszere a matematikából is ismert indukció, egyes adatból eljutni az általánosig. Ez a felfogás szemben áll a kinyilatkoztatás alapú tudománnyal.
A racionalizmus értelmen alapul, Descartes alkotta meg az újkori racionalizmus alapelveit, Értekezés a módszerről című tanulmányában. Nem tagadta a tapasztalatot, de azt hirdette, az értelem ismereteink végső forrása.
(6 pont)