érvelő fogalmazás

Érvelés az iskolai fogalmazásban ( bár felhasználható más helyzetben is )



ÉRV: olyan állítást jelent, amit a közlő bizonyítékokkal támaszt alá.

ÉRVELHETÜNK:

a hétköznapokon , ha például meg akarunk vitatni valamit valakivel. Ilyenkor vigyázzunk arra, hogy érveket érvekkel állítsunk szembe egymással. ( Ne az öklünket,izomerőnket, hangerőnket használjuk érvként)
az iskolai fogalmazásoknál
kompetenciafelméréseken stb.


ÉRVELÉS:Funkciója szerint lehet a szövegtípus érvelő.

CÉLJA: meggyőzés

Hogyan?

Vagy írjunk le egy állítást, egy tételmondatot és érvekkel bizonyítsuk annak igazságát, esetleg ellenérvekkel a hamisságát. ( deduktív módszer)
Vagy tényeket elemezzünk , s a végén fogalmazzuk meg a következtetésünket. (induktív módszer)
Egy fogalmazáson belül nem célszerű keverni a kettőt.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

Vagy találjuk meg azt a fontos gondolatot - a megadott témában-, amire felépítjük érveinket . A bizonyítékainkat valamilyen logikus rendbe soroljuk, ne csak úgy össze-vissza , ahogy eszünkbe jut. ( Írjunk vázlatot segítségül) ( deduktív)


Vagy találjuk ki, hogy mi lesz a dolgozatunk utolsó mondata , és az egész dolgozat szövegét, bekezdéseit ennek a gondolatnak a szemszögéből fejtsük ki. (induktív)


Hogyan szerkesszük meg ?

Bevezetés:

leírni azt az állítást, aminek igazát ( hamisságát) akarjuk bizonyítani ( deduktív)
Ha a végére tartogatjuk a fontos gondolatot, akkor a problémát vessük fel a bevezetésben .
Tárgyalás:

vagy felsorakoztatjuk azokat az érveket, amivel bizonyítani szándékozzuk a bevezetés állítását.Bizonyításainkat is leírjuk. Bekezdésekre tagoljuk. ( Érv - bizonyítás; új érv-bizonyítás )
vagy érveket gyűjtünk, írunk le ,magyarázzuk , s a végén következtetést vonunk le
( az utolsó mondatot) ( Ezt is több bekezdésben)

Természetesen a tárgyalás bekezdéseibe kerülhetnek ellenérvek, cáfolatok is.

Befejezés:

Vagy ide kerül a legfontosabb gondolat , úgynevezett tételmondat ( induktív módszernél) . A bevezetésben felvetett problémára itt adjuk meg a választ.


Vagy megerősítjük azt a gondolatot, amit a bevezetésben állítottunk. ( deduktív módszer alkalmazása esetén)


Mire figyeljünk a mondatalkotásnál ?

Legyen átmenet a bekezdésekben leírtak között. Gördülékenyen fogalmazzunk.Minden bekezdésben lehet egy fontos állítás, de nem a témához tartozó legfontosabb !
Ne legyen egyhangú, szürke a fogalmazásunk. Mindenhol kerüljük a szóismétlést. ( Csak akkor alkalmazzuk, ha egy gondolatot nyomatékosítani akarunk)
Ha valami új dolgot írunk ( amit addig nem említettünk) célszerű megmagyarázni. Pl, ha egy új név kerül a bekezdésbe , feltétlenül használjunk értelmező jelzőt,
Mondataink egyszerűbbek, világosak legyenek. Ne használjunk többszörösen alárendelt mondatot. Ne ismételgessük a kötőszavakat egy hosszabb mondatban ( pl. hogy)
Ha a bizonyítás idézettel történik, vigyázzunk a helyesírására. Nem árt átismételni , milyen idézeteket ismerünk. ( tartalmi, szó szerinti , vagy a saját mondatunkba beépítjük az idézet egy-egy szavát)
Ha például egy versről készítünk érvelő fogalmazást , akkor ne írjuk le ugyanazokkal a szavakkal prózában is azt , amit az idézet úgyis kifejez.


Fontos még:

Az érvelő szövegtípusnál alaposan át kell gondolni, milyen sorrendbe írjuk le az érveinket, ne csak ötletszerűen szórjuk tele velük a fogalmazást.