Készítem.
A vers utolsó strófájáról Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének főhőse jut eszembe, hiszen ahogyan József Attilát Horger Antal professzort eltanácsolta az egyetemről, Nyilas Misi is igazságtalanul lett megvádolva, és elhagyta a hírős város kollégiumát.
Én azzal értek egyet, hogy tanulás nélkül senki nem lehet tanító. Nyilas Misi számára is fontos volt a tanulás, hiszen kitűnő tanulmányi eredménye miatt kapott tandíjmentességet és kollégiumot. Habár József Attila halála évében, elhagyottan magára maradva írta ezt a versét, nem csak magát, hanem a világot is megajándékozva a 10 versszakos, páros rímű, szójátékkal végződő versszerkezettel. Úgy ahogyan beszélünk Balassi-strófáról, József Attilánál is ezt kell tennünk. Bár dacos töltőtoll koptatónak mondja magát a nagy proletár költő, az élete mégis azt mutatta, hogy Bécsben, és Párizsban is hallgatott egyetemi előadásokat.
Vádbeszéd
Tisztelt uram, József Attila! Ön olyan verset írt, melyben, ismerve az ön körülményeit, hogy nincsen apja, és nincsen anyja, érthető. De hogyan és mire akarja tanítani az a jövő nemzedékét. akinek még hazája sincs? Milyen erkölcsre tanít az, aki azt írja, hogy betör, sőt, tovább megyek: azt írja, hogyha kell embert is öl. Ilyen ember uram nem állhat a katedrára!
Az ön nézetei uram, rendkívül veszélyesek, fenyegetik a jövő nemzedékének minden általunk közvetített értékét, a normáinkat. Uram, amíg én élek és itt tanítok, ön nem lesz tanár, ezt garantálom. Fogja uram a sátorfáját, és távozzon az egyetemről.