1. Ha semmilyen erőhatás nem hat rá, azaz surlódás sincs, akkor ugyan ekkora sebességgel haladna tovább a végtelenségig (amíg más erőhatással nem találkozik )
2. Ha létezik olyan test, amely a földhöz képest egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, vagy nyugalomban van, akkor igen.
3. Ha egy testre ható összes erő és forgatónyomaték összege nulla. Vagy ha a potenciális energia gradiense 0. Hisz tudjuk, hogy a potenciál negatív gradiense nem más, mint az erő. Ha ez 0, akkor a testre ható erők összege 0.
4. G. Egy test tömegéből és a gravitációs gyorsulásból adódó erő. Tehát tömeg és súly nem ugyan az. A súly mértékegysége `N` a tömegé `kg`
5. google
6. google
7. inertia = tunyaság, tehetetlenség. Egy test szeretné megtartani azt a mozgásállapotát, amiben volt. Ha egy hatás ebből kiakarja mozdítani, akkor a test, minél nagyobb a tömege, annál tunyább, annál nagyobb a tehetetlensége, annál inkább ellenkezik az ellen, hogy kimozdítsák az eredeti mozgásállapotából (ami lehet a nyugalomban állás is). Mikor a busz fékez, vagy hirtelen elindul, a nyugalmi helyzetünkből, vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgásállapotunkból kimozdítanak, sort of kicsúszik alólunk a busz. De ugyan ez van kanyarnál is, akkor centripetális erő hat ránk. Tulajdonképpen ott is kifodul alólunk a busz.
8. saját tengelyeik körül keringve? a galaxis középpontjához képest? attól függ milyen sebességről beszélünk.

2. Igen, mert a Föld nem gyorsuló rendszer
3. Ha a ráható erők eredője nulla, vagy egyenesvonalú, egyenletes mozgást végez
4. Az az erő, ami a felfüggesztést húzza, vagy az alátámasztást nyomja