Ady Endre
(1877-1919)
Jelentősége:
Új korszakot nyit a magyar irodalomban
Önérzetesebb saját küldetésének és tehetségének tudatában lépett fel
Újszerű költői programja:
- az új áramlatok befogadása ezáltal a lét problémáinak kifejezése
- Messiás szerepének a vállalásaezáltal a magyar lét problémáinak
kifejezése
Élete:
Érdmindszenten született hétszilvafás nemesi családba, amelyre a paraszti
életforma volt jellemző. Iskolái:
Érdmindszenti ált. isk.
Nagykárolyi Piarista Gimnázium
Zilahi református kollégium
Debreceni jogi egyetem (tanulás helyett debreceni lapoknál dolgozik)
1900 Nagyvárad, élénk szellemi élet, Szabadság c lapnál dolgozik majd a
Nagyváradi Napló c lapnál. Itt kapja el a szifiliszt, és itt találkozott Diósy
Ödönné Brüll Adéllal (nagyon művelt magyar asszony, aki Párizsban élt). Elutazott
Párizsba itt fejlődik költészete, majd visszaköltözött Pestre és a Budapesti
Naplónál dolgozott.1908 a Nyugat című laphoz csatlakozik, ahol haláláig
főmunkatárs. Többször járt külföldön egészsége folyamatosan romlott, 1912-ben
szakított Lédával („Elbocsátó, szép üzenet”). 1911-től levelezik Boncza Bertával,
akivel később összeházasodtak („Csinszka versek”). A háború teljesen
összetörte, nem volt lap, ami közölte volna verseit.1919- ben meghalt.
Újításai a magyar irodalomban, életműve:
Költői hitvallásában és lírai önszemléletében
A versritmus megújítása
Komplex módon alkalmazza az ütemhangsúlyos és időmértékes verselést:
Kevert ritmusú vers (1 versen belül váltakoznak üth. és időm. sorok)
Ötvözött versritmus (1 soron belül mindkettő megjelenik)
Szimbolista- szecessziós látásmód
Szimbolizmusának jellemzői: -szimbolizmussal nem allegorikus, hanem mítikus,
ezért képei sokszor nehezen értelmezhetőek
-Verseinek erős politikai, forradalmi töltése van
Szecessziós látásmód: -személyiség-kultusz
-Halál-kultusz
Kötetei: Versek, Még egyszer, Új versek (1906), Vér és arany, Ki látott
engem?, Halottak élén, Az utolsó hajók…
Képzetkincs forrásai:
Magyar történelem, Biblia, Ősi életforma, Antik mitológia, Orientalizmus,
Égitestek, Civilizáció alapelemei, Önálló mítoszalkotás, Színek, fogalmak
ismétlése, nagybetűs írása
Költészetének egyéb formai jellemzői:
Szokatlan jelzők,Jelző halmozás, Szinesztéziák ,Paradoxonok, Igék halmozása,
vagy hiánya.
Témái:
Szerelem; Forradalmi versek; Magyarság sorskérdései; Halál; Pénz, pénz hiánya;
Háború; Politika; Isten-élmény
A magyarság sorskérdései, a Magyarság-versek
Általános jellemzői:
Rokoníthatók az ars poeticákkal és a Magyar ugar versekkel
Ellentmondásos hazaszeretet, aminek az egyik oldalán megjelenik a
nemzetféltés, szeretet, ragaszkodás, a másik oldalon viszont a nemzet
ostorozás, kíméletlen kritika a magyarság akarathiánya, tehetetlensége,
széthúzása miatt.
A Magyarság- versek fő kérdése: Van-e a magyarságnak jövője Európa
erős, fejlett népei között?
Nekünk Mohács kell (1908)
Az Illés szekerén című kötetben jelent meg.
Sajátságos himnusz:
Kételkedik Isten létében „Ha van Isten”
Csapásokért könyörög és nem áldásért
Vers hangulata: indulatos, megvető, ostorozó.
Eszközei:
Tiltó mondatok („ne könyörüljön”)
Felszólító mondatok
Ismétlések (verje csak, verje, verje)
Fokozás (üssön, csak ostorozzon)
Ver ige szinonimái (üssön, ostorozzon, rángasson)
Magyar népre vonatkozó metafora (Cigány – népek langy szívű sihederje)
megvetést sugároz
Lírai én szerepe:
1. vsz.: E/3-ban beszél a magyarságról, és fajtának nevezi, kívülállóként
szólítja meg Istent
 2. vsz.: E/1-ben ír és magyarnak vallja magát -> következésképpen
önmagára is verést kér Istentől
 3. vsz.: T/1-ben ír azonosítja magát a magyarsággal és ugyanazt a sorsot
vallja
Vers ritmikája
Az indulatosságot támasztja alá az anaforával is (Ha van Isten,…), és
szótagszámmal is (11,7,11,7).Rímképlete: aabb, vagyis páros rím.
Cím:
Mohács a magyar nemzeti katasztrófa szimbóluma, jelentése: a magyarság csak
akkor képes életben maradni, ha egy nemzeti katasztrófa felrázza
tespedtségéből.
A fajok cirkuszában (1910)
A Minden-titkok versei című kötetben jelent meg.
Cím:
Fajok= népek, nemzetek
Cirkusz=a népek összessége, esetleg Európa
A versben a magyarság elmaradottsága miatti keserűség, szomorúság szólal meg.
1. vsz.: lírai én megjelenése (sírom el…)
6.-7. vsz.: lírai én (látom, nyomorúságom…)
8. vsz.:T/1
1. vsz.:
Témamegjelölés, a magyarság reménytelen állapotáról szól a vers, azonosítja
magát népével a költő.
Az elmaradottság érzékeltetése:
Megunt ócskaság, elhányt guzsaly, cammog, koldus, nyomorúság, Céljainkat
elcélozták, Életünket már elélték…
Reménytelenség:
Kár a harcért, nincs magyarság, Húsvéttalan a magyarság, Bohóc- sors
A húsvét a megváltás szimbóluma.
Mégis-morál:
A költő mindennek ellenére vállalja a feladatát: „írni, tenni, Mégis űznek nagy
parancsok…”; „Mégis néha ezért mindent lángba dobnék…”
Zaklatottság formai jelei:
Változó hosszúságú sorok
Félrímek axax
Ismétlések
Ellentétek:
Húsvéttalan - nagy parancsok
Ócskaságunk - ideálunk
Kár a harcért - harcba szállunk
 Nincs magyarság  Magyar bolyba
Mitológiai párkákra utal: guzsaly.
A költő követendő magatartása:
Vátesz sors, vagyis a nemzet féltése a pusztulástól, a nemzet ostorozása és a
kiút megmutatása.
A föl-föl dobott kő (1909)
Szeretném ha szeretnének című kötetben jelent meg.
Cím:
A központi szimbólumot fejezi ki:
Kő= költő
Gravitáció= hazaszeretet természeti törvényként az ember akaratától
független
Föl-földobott= eltávolodás, visszaesés  A hazaszeretet ellentmondását
fejezi ki.
A vers megszólítottja:
Magyarország (E/2)
Az összetartozást kifejező és birtokviszonyt jelölő szavak: országom, te fiad
vagyok, te orcádra ütök…
Bátran alakíts rajta!