Szia! Ezek alapján tudsz írni:
http://users.atw.hu/henineni/index.php?oldal=vefoldobottko
https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&url=https://ehazi.hu/q/418/irodalom-ady-hogyan-fejezi-ki-a-hazaszeretetet-hazajahoz-valo-huseget-a-fol-foldobott-ko-cimu-versbe&ved=2ahUKEwjqiufFuvLsAhVIrosKHXXMC3MQFjADegQIGBAB&usg=AOvVaw2shMTr3ys8lzoGfX6mLbGe

Ady Endre: A föl-földobott kő
verselemzés


A vers keletkezése:

A vers 1909-ben íródott. A költő fél évig volt Franciaországban, főleg Párizsban és a Riviérán (= a Földközi-tenger partján húzódó üdülőövezet).



A cím értelmezése:

A feldobott kő példáját először egy 17. században élt filozófus, Spinoza használta. Az emberi szabadság, illetve a szabad akarat hiányát akarta szemléltetni a feldobott és lehulló kő példájával.

A földobott és visszaeső kő motívumát a magyar irodalomban először Széchenyi használta 1834-ben megjelent cikkében.

"A jó hazafi visszatér, mert valamint a követ, bármi magasan vettessék is a levegőbe, valami ellenállhatatlan erő vonja vissza a földhöz: úgy varázsolja a romlatlan természet nagy törvénye a hazafit anyaföldjére vissza ismét. "

A cím kettős érzést takar. Egyrészt a feldobott kő mozgását megváltoztathatatlan fizikai törvények szabályozzák: ha földobják, le is esik. Másrészt a megismételt igekötő a habozást, a bizonytalanságot fejezi ki.



A vers témája:

A vers egy öntudatos művész vitája saját magával: érdemes-e, kell-e neki hazatérnie oda, ahol megvetik, akadályokat állítanak elé, lehúzzák és kinevetik.



A vers stílusa:

A vers két régi stílus jegyeit ötvözi.

A 2. versszakban a népköltészet világa idéződik meg: a mesebeli vándorlegény, aki messze földeket látogat sorba. Mindez egy magyar népdalban is megtalálható: Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik / De Majlandban harminckettő látszik./ Inkább nézem az abonyi kettőt / Hej, mint Majlandban azt a harminckettőt. Már a népdalok, népmesék vándora is inkább hazatért a szegény országba, mint idegenben csodálja a gazdagságot.

A versszak második felében pedig ott van a középkori irodalom és a Biblia világa (lehull a porba, amelyből vétetett). A Biblia, amely szerint az ember porból lett, és porrá lesz, az élet mulandóságára figyelmeztet, az egyéni vágyak és célok helyett a közösség érdekeit tartja szem előtt. A megfogalmazás módja a középkori magyar irodalom hangulatát idézi. A szavak hangzása régies (vétetett → ma: vették), ez ünnepélyesebbé teszi a vers hangulatát. A középkori stílusra jellemző a névelők hiánya (a vers első felében 2 névelő található, a második felében egy sem).


Remélem tudtam segíteni.