1.
https://ehazi.hu/q/57852

2.
kísérlet:
klórgázt állítunk elő: szájával felfelé fordított hengerben kálium-permanganátra sósavat öntünk.
kérgétől megtisztított, lángban felhevített nátrium darabot klórgázba tartunk.

tapasztalat:
az anyagok tulajdonságai:
kálium-permanganát: lilás fekete szilárd, kristályos anyag
sósav: színtelen, szúrós szagú folyadék
nátrium: ezüst szürke, puha, késsel vágható fém, petróleum alatt tároljuk, mert a levegőn nagyon könnyen oxidálódik
(a friss vágási felületen ez azonnal látható). Alacsony az olvadáspontja.

a kálium-permanganát a sósavval heves pezsgés közben reakcióba lép, sárgászöld, köhögésre ingerlő, fojtó szagú gáz keletkezik.
A lángban a nátrium könnyen megolvad, ezüst színű folyékony fém keletkezik, amely sárga lánggal ég.
A nátrium a klórral sárga, vakító fénnyel reakcióba lép, fehér füst keletkezik.

magyarázat:
Heves hőfejlődéssel és fényjelenséggel járó reakció zajlott le, mert a nátrium az egy külső elektronját könnyen leadja, a klór könnyen vesz fel elektront. Ionvegyület, nátrium-klorid keletkezik (fehér szilárd anyag). A nátrium elektront adott le a klórnak, oxidálódott. A klór elektront vett fel a nátriumtól, redukálódott. Elektronátmenettel járó reakció zajlott le, redoxireakció történt.

3.
A sorrend azt jelenti, hogy a sorban levő fém az utána következő fémek ionját redukálni képes, miközben önmaga oxidálódik.
Például a fém vas a redukáló sorban utána következő réz ionját redukálja és vörös színű fém réz válik ki, miközben a vas vas-ionokká oxidálódik, de a vas az előtte levő fémek ionjait nem képes redukálni.

A K FÉM az utána következő Al, Fe és Cu IONJAIT képes redukálni, de az Al, Fe és Cu FÉM a kálium-ionokat nem redukálja.

Az Al FÉM az utána következő Fe és Cu IONJAIT képes redukálni, de az Fe és Cu FÉM az alumínium-ionokat nem redukálja.

A redukáló sor a fémek csökkenő redukáló képességük szerinti sorrendje.

4.
Sav-bázis reakciók során proton átmenettel járó kémiai reakció történik. Az egyik anyag protont ad le (ez a sav), a másik proton vesz fel (ez a bázis).
A közömbösítés egy speciális sav-bázis reakció, amelyben a sav és bázis sót képez.
Ilyen például az ammónia és sósav reakciója is.
A sósav protont ad le, az ammónia protont vesz fel. Fehér szilárd só, ammónium-klorid keletkezik.

5.
nemfémes elem: szén → nemfém-oxid: szén-dioxid → sav: szénsav → só: kalcium-karbonát

szén + oxigén → szén-dioxid
C + O₂ → CO₂

szén-dioxid + víz → szénsav
CO₂ + H₂O → H₂CO₃

szénsav + kalcium-hidroxid oldat → kalcium-karbonát + víz
H₂CO₃ + Ca(OH)₂ → CaCO₃ + 2 H₂O