Az 1351. évi törvény: a nemesi szabadságjogok összefoglalása, ősiség és nemesi jogegyenlőség. A rendi társadalom főkategóriái: földesurak és más földjén élők. Új születési arisztokrácia: főpapok, bárók, előkelők. Köznemesség: nagy-, közép- és kisbirtokos nemesek. Familiaritás: nemes és nem nemes serviensek és familiárisok. Városlakók. A parasztjobbágyság kialakulása és alkotó elemei, szolgák, zsellérek. Jobbágyterhek. Az Anjou-kori társadalmi fejlődés emelkedő iránya. Nemzetiségi társadalmak: székelyek, kúnok és jászok, oláh telepítés és a kenézségek, erdélyi és szepesi szászok, rutének és nyugatmagyarországi németek. A nemzetiségi kérdés. A földbirtok megoszlása a királyi, egyházi és világi nagybirtokosok, a közép- és kisbirtokos nemesség közt. A társadalmi erőket egyensúlyozó politika. Új nagybirtokok kialakulása: a Lackfiak, Szécsiek, Gilétfiek, Czudarok, Himfiek és társaik katonaarisztokráciája, papi és diplomata-pályák, a Garai- és Horváti-hatalom előretörése és politikai célkitűzései, hármas pártalakulás kezdetei.

Nagy Lajos törvényei
Nagyon fontosak az 1351-ben kiadott törvényei. Ezek 500 éven keresztül voltak érvényben. A legfontosabb határozatai:
1. A kilenced adó beszedése. Minden nemes a kilencedik tizedet köteles a jobbágyaitól beszedni.
2. Az ősiség törvénye. A nemes a birtokát nem adhatja el, át nem ruházhatja senkire. Csak közvetlenül utódai örökölhetik. Ha a család kihal, a birtok visszaszáll a királyra.
3. A jobbágyokról szóló törvény. Tartozzon a jobbágy bárkihez, erőszakkal a helyéről elköltöztetni nem lehet, csak ura engedélyével.
4. A főnemesekről szóló törvény. Ezután szabadon bíráskodhattak birtokaikon. A bírói szék, tehát úriszék joga őket illette. Kivételes esetekben még halálos itélteket is hozhattak. Ez volt a pallosjog.