NaCl vizes oldata

Szia!

Csatoltam egy képet, most azt fogom elmagyarázni.

Van előtted egy főzőpohárnyi viz, amibe NaCl-ot raksz. Először az NaCl rácsa felszakad, majd a rácsból kivált ionok hidrátburokkal lesznek körbevéve (ezt jelenti ott a a zárójelbe tett aq rövidités). Ennek az oldáshőjét szeretnéd te kiszámolni.
Az oldáshő ennek a kettőnek az összege, tehát annak, hogy felszakitod a rácsot (rácsenergia) és hidrátburok veszi körbe az ionokat (hidratációs energia), ezt a képletet fel is irtam oda, a képletben szereplő kifejezések jelentését pedig a képlet alá irtam.

Akkor most jöjjön a számolás, mivel a tanárod nem adta meg a nátrium-klorid rácsenergiáját és a nátrium hidratációs energiáját, illetve a klorid-ion hidratációs energiáját, ezért ezeket kinéztem a netről. Ha az értékeket behelyettesited a képletbe, akkor 11 kJ/mol-t kell, hogy kapj, ez lesz az oldáshő.

Akkor a diagram:
NaCl-nak van egy energiája, ezt egy egyenes vonallal jeleztem, ami mellett az NaCl(sz) van. Ha ezt te belerakod vizbe, akkor ez a rács felszakad (rácsenergia, ez a legfelső vizszintes vonal), ez anyagi minőségtől függ, hogy mennyi az értéke, ezzel párhuzamba hirtelen a rácsnak a felszakadásából maradt ionok viz molekulákkal lesznek körbevéve (hidratációs energia, ez az előbb emlitett két vonal között van esetünkben). A hidratációs energia és az eredeti alapállapotban lévő NaCl vonal között lesz az oldáshő, ami jelen esetünkben 11 kJ/mol.
Itt fontosnak tartom megemliteni, hogy ha ez az érték pozitiv, akkor a folyamat endoterm (most ez nálunk 11 kJ/mol-nak adódott tehát endoterm a folyamat, ami azt jelenti, hogy az edény, amiben a folyamat lejátszódik le fog hűlni), illetve ha negativ, akkor exoterm.
Illetve az is fontos lehet, hogy a gázok oldáshője mindig exoterm folyamat, tehát az oldáshő értéke negativ, mivel a gázoknak nincs rácsenergiája.

Ha esetleg bármi nem világos nyugodtan irj.