Walesi bárdok

1857-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király első ízben jött Magyarországra. Ebből az alkalomból Arany Jánost is felkérték, hogy készítsen egy dicsőítő verset az uralkodóhoz. A költő betegségére hivatkozva visszautasította a megtiszteltetést, majd később – elképzelhető, hogy a látogatás hatására – megírta A walesi bárdokat. Ez a vers a magyar emberekben a remény ébrentartását szolgálta, hiszen sokan a szabadságharc leverése után kétségbeestek, kilátástalannak látták a helyzetet. A szerző őket akarta felrázni, nekik akart példát mutatni a bátor helytállásra. A Walesi bárdok egyszólamú történelmi ballada, amely a walesi dalnokok helytállását méltatja az elnyomással szemben.