Az emberi bőr:
Legnagyobb szervünk három rétegből áll:
A hám (epidermisz) a bőr felső rétege. A hámon belül legfelül a szaruréteg (stratum corneum) helyezkedik el, amely fizikai védőrétegként szolgál az olyan külső behatások ellen, mint például a hideg, az UV-sugárzás vagy a fertőzések. A hám többi rétegének leginkább az a szerepe, hogy előállítsák a bőr védőrétegét.
Az irha (dermisz) a bőr középső rétege, amely a külső réteg vérellátását biztosító ereket tartalmazza. Az irhában szőrtüszők, verejtékmirigyek és idegvégződések is találhatók.
A bőr legalsó és egyben legvastagabb rétege a bőralja (hipodermisz), amely zsírsejteket tartalmaz. A zsírsejtek energiatartalékot képeznek, és elősegítik a test hőszabályozását.

A bőr szerepe:
A bőr testünk legnagyobb szerve, és számos funkciót lát el. Egyik legfontosabb szerepe a mechanikai védelem, például az olyan fizikai behatásoktól, mint a súrlódás. Emellett gátat képez vegyi anyagokkal, fertőzésekkel vagy a káros UV-sugárzással szemben is. Amellett, hogy védelmet nyújt a külső természeti hatásokkal szemben, egyben a legnagyobb érzékszervünk is, amelyen keresztül a benne lévő idegvégződéseknek köszönhetően számtalan információhoz jutunk a külvilágból. A bőrön keresztül érzékelünk például olyan ingereket, mint a hideg, a meleg, a fájdalom, vagy a barátaink és szeretteink megnyugtató érintése.

A bőr másik fontos szerepe a hőszabályozás. Bőrünk körülbelül 2-5 millió verejtékmirigyet tartalmaz, melegben pedig akár napi több mint 10 litert is izzadhatunk, hogy ezzel segítsük testünk lehűlését. Ezzel szemben hideg időben a verejtéktermelés és a bőr vérellátása csökken, hogy a szervezet megőrizze a hőt a mélyebben fekvő szervekben.

Az emberi vér összetétele és funkciója:
A gerinces állatokhoz hasonlóan az emberi vér is a folyékony vérplazmából (sejtközötti állomány) és a benne levő sejtes elemekből tevődik össze. Egy felnőtt ember vére kb. 5 liter (felénél kicsit több a vérplazma). Ez mintegy 90-92% vizet és 8-10% oldatban levő ionokat és szerves molekulákat tartalmaz. A vér feladatai: kapcsolatot teremt a különböző szervek között, biztosítja a belső környezet állandóságát, szállítja a tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket és hormonokat, részt vesz a szervezet hőszabályozásában illetve biztosítja a kórokozók elleni védelmet (idegen anyagok ellen).

Hirdetés
Az emberi vér összetétele és funkciója
6 perc olvasás

A gerinces állatokhoz hasonlóan az emberi vér is a folyékony vérplazmából (sejtközötti állomány) és a benne levő sejtes elemekből tevődik össze. Egy felnőtt ember vére kb. 5 liter (felénél kicsit több a vérplazma). Ez mintegy 90-92% vizet és 8-10% oldatban levő ionokat és szerves molekulákat tartalmaz. A vér feladatai: kapcsolatot teremt a különböző szervek között, biztosítja a belső környezet állandóságát, szállítja a tápanyagokat, légzési gázokat, bomlástermékeket és hormonokat, részt vesz a szervezet hőszabályozásában illetve biztosítja a kórokozók elleni védelmet (idegen anyagok ellen).

Hirdetés

A vérplazma az ionok körül leggyakrabban a Na+, K+, Ca2+ kationok illetve a Cl– és a HCO3– anionok fordulnak elő. A kisebb szerves molekulák közül a szénhidrátok és lipidek anyagcseréjéből származó glükóz, valamint a fehérjék és nukleinsavak anyagcseréjéből származó aminosavak, karbamid és húgysavak találhatók jelentősebb mennyiségben. A plazmafehérjék egyik típusa az albuminok (egyszerű fehérjék), amelyeknek a vér ozmózisos jelenségeiben illetve a zsírsavak és epesavak szállításában van szerepe. A másik típus a globulinok (összetett fehérjék – szénhidrát kapcs.): szállító folyamatokban van szerepük és védelmi funkciójuk is van. A harmadik típus a fibrinogének: véralvadásban fontos fehérje, mert fibrinné kicsapódva oldhatatlan térháló képzésére képes.
A sejtes elemek közül az vörös vérsejtek (eritrociták) fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben – felnőttnél 1 mm3-ben átlag 5 millió található. A sejtjeik korong alakúak, a vörös csontvelőben keletkeznek. Fejlődésük 4-5 napig tart, melynek során lebomlik a sejtmagjuk. A sejtmag lebomlásával párhuzamosan hemoglobin-molekulák épülnek be a sejtplazmájukba. A hemoglobin összetett fehérje, amely négy alegységből épül fel. Egy alegységben a hem rész vastartalmú porfirinváz, amelyhez a globin polipeptidlánca kapcsolódik. A hemoglobin kiemelkedő élettani jelentősége a légzési gázok szállításban van. A vvs-ek 3-4 hónapig élnek, azután a lépben esnek szét. A bennük levő globint újrahasznosítja a szervezet, a hem rész pedig a bilirubin nevű epefesték kialakításában vesz részt. Vérszegénység okai lehetnek: összetevőhiány (aminosav, vas), B12 hiány, csontvelő károsodása, vérveszteség, hemolízis.

A fehérvérsejtek sem működésüket, sem alakjukat tekintve nem egységesek. Közös jellemzőjük, hogy van sejtmagjuk, de hemoglobint nem tartalmaznak – színtelenek. Számuk összesen felnőttkorban 5-8000 1mm3-ben. Három csoportjuk van. A granulociták (karéjos sejtmag) élettartama csak néhány nap, a vörös csontvelőben keletkeznek. A szervezet önálló mozgásra képes védekező elemei, amelyek a fertőzés vagy sérülés helyéhez közel eső hajszálerekből amőboid mozgásukkal kilépve, körülveszik a behatoló baktériumokat vagy kisebb méretű idegen anyagokat. Ezeket endocitózissal bekebelezik, majd enzimjeik segítségével lebontják. Közben a granulociták nagy része is elpusztul – genny. A monociták (nagyobbak), amelyek szintén a vörös csontvelőben keletkeznek, átmenetileg a vérbe jutnak, majd rövidesen amőboid mozgással a különböző szövetekbe távoznak, ahol endocitózissal kiszűrik az idegen anyagokat, kórokozókat, bekebelezik a különböző sejttörmelékeket és enzimjeik segítségével lebontják őket. A limfociták (nyiroksejtek) a nyirokszervekben kialakuló fehérvérsejtek, egy-egy idegen anyag felismerésére és hatástalanítására specializálódtak – alapvető szerep az immunrendszerben, bekebelezésre nem alkalmasak.
A vérlemezkék (trombociták) a vörös csontvelőben képződő, sejthártyával borított sejtplazmatöredékek. Számuk 150-300000 1mm3-ben. Sérüléskor az érfal összehúzódik, a trombociták összetapadnak, vérrögöt képezve. Ha ez nem elég akkor véralvadás szükséges. A vérlemezke és a sérült érfal együtt alkotja az aktiváló komplexet, mely a K-vitamin segítségével keletkezett protrombin átalakulását segíti trombinná (Ca2+ is kell). A trombin újabb Ca2+-nal együtt elősegíti a fibrinogén-fibrin átalakulást. Az alvadási idő kb. 10 perc. Vérlepény (alvadék), vérsavó (vérszérum – sárgás folyadék) – fibrinmentes vérplazma. Véralvadásgátlás: Ca2+ megkötése (oxaláttal), a májból a heparin gátolja a protrombin-trombin átalakulást, a hirudin hatástalanítja a trombint.
A vérzéscsillapítás: A szervezet vérmennyiségének 1/3-át elveszítve (1,5-2 liter) életveszélyes, gyakran halálos vérzés. A látható vérzést könnyen csillapíthatjuk: a vérzőtestrészt a szív síkjától felemelve már mérsékelődhet a vérzés,

Hajszáleres vérzés esetén: Bőr alati vagy mélyebben elhelyezkedő, megsérült vívóérből származó vérzés. A folyik és színe vörös. Nyomókötés alkalmazandó.
Ütőeres vérzés: a szív ritmusának megfelelően ütemben, lüktetve távozik a nagynyomású élémkvörös színű vér. Ütőeres nyomókötés szükséges.