Szóbeli

Ajánlom az atomszerkezet videóm első 7 percét:
https://www.youtube.com/watch?v=V8BAEWpPAPU&list=PLwXxAxAEOlGgoSN7mVHesgExz0iqvh9VH

Az ionvegyületekhez ezt a videót érdemes megnézned:
https://www.youtube.com/watch?v=h0SUAPdctfc&list=PLwXxAxAEOlGgoSN7mVHesgExz0iqvh9VH&index=8

Ezeket a videókat középiskolásoknak csináltam, de lehet, hogy segít. (a periódusos rendszer, a kovalens kötés és az ionkötésről szólnak(
https://www.youtube.com/watch?v=kjxPwIp-knU&list=PLwXxAxAEOlGgoSN7mVHesgExz0iqvh9VH&index=7

https://www.youtube.com/watch?v=95kFfMK1ehI&list=PLwXxAxAEOlGgoSN7mVHesgExz0iqvh9VH&index=5

https://www.youtube.com/watch?v=MzlTVzZMSTQ&list=PLwXxAxAEOlGgoSN7mVHesgExz0iqvh9VH&index=6

Az ionok képződése atomból
Cél a nemesgáz szerkezet kialakítása.
Az ion fogalma: Töltéssel rendelkező kémiai részecske.
Töltésük alapján lehetnek:
-pozitív töltésű kation
-negatív töltésű anion
Összetételük alapján:
-egyszerű ion: atomból keletkezik elektron leadással, illetve felvétellel.
-összetett ion: molekulából keletkezik proton leadással, illetve felvétellel.
Egyszerű ionok atomból keletkeznek úgy, hogy
az első főcsoport atomjai 1 elektron leadásával
egyszeres pozitív töltésű ionná alakulnak. A második főcsoport atomjai 2 elektron leadásával
kétszeres pozitív töltésű ionná alakulnak
A hetedik főcsoport atomjai 1 elektron
felvételével egyszeres negatív töltésű ionná alakulnak. A hatodik főcsoport atomjai 2 elektron felvételével kétszeres negatív töltésű ionná alakulnak.

A kémiai kötések
Az ionkötés elsőrendű kémiai kötés. Az ellentétes töltésű ionok közti vonzóerő.
A fémes kötés elsőrendű kémiai kötés.
Valamennyi fématom és azok vonzása alatt
lévő szabadon mozgó elektronok közti kapcsolat.
A kovalens kötés elsőrendű kémiai kötés.
Közös, kötő elektronpárral létrejövő atomkapcsolat.
A molekulában meghatározott számú atom kapcsolódik kovalens kötéssel.
A molekulák között gyenge másodrendű kötés jön létre folyékony és szilárd halmazállapotban.

A kémiai reakciókat kísérő hőváltozások
A kémiai reakciók belsőenergia változás alapján lehetnek:
HŐTERMELŐ, azaz EXOTERM és
HŐELNYELŐ, azaz ENDOTERM kémiai folyamatok.
EXOTERM folyamat esetén az anyag belsőenergiája csökken, a környezet belsőenergiája pedig nő. A KIINDULÁSI anyag belsőenergiája nagyobb, mint a KELETKEZETT anyag energiája.
ENDOTERM folyamat esetén az anyag belsőenergiája nő, a környezet belsőenergiája pedig csökken. A KIINDULÁSI anyag belsőenergiája kisebb, mint a KELETKEZETT anyag energiája.


A hidrogén: színtelen, szagtalan, levegőnél könnyebb gáz.
Vízben nem oldódik.
Kékes lánggal vízzé ég el.
Izotópjai a deutérium és a trícium.
Elemi állapotban 2 atomos molekulát alkot.
A hidrogén és az oxigén 2:1 arányú keverékét durranó gáznak nevezzük.
Laboratóriumban Kipp-készülékkel állítjuk elő cinkre sósavat csepegtetve.
Előfordulása: A világegyetem leggyakoribb eleme. A napban található. Földünkön a felső légrétegben.
Savaknak, a szénhidrogéneknek alkotóeleme.
Felhasználása: ammónia (NH3 ) sósav (HCl) gyártására, növényi olajok keményítésére, hegesztésre.

Ha segített a válaszom, kérlek jelöld megoldásnak. A hiányzó kidolgozás kérdéseit tedd ki újra. Köszi!

Csatoltam képet. NÉHÁNY KÉP A VIDEÓKBÓL

Csatoltam képet. Ezek a képek ebből a fémekről szóló videómból származnak:
https://www.youtube.com/watch?v=OEbwPG4ZD54&list=PLwXxAxAEOlGgoSN7mVHesgExz0iqvh9VH&index=3

Csatoltam képet.